Pedagógusból több, diákból pedig kevesebb van az idei tanévben, mint tavaly

A 2024/2025-ös tanévben több pedagógus dolgozik az általános iskolákban, mint tavaly, miközben a tanulók száma tovább csökkent.

Az idei tanévben 73 407 pedagógus tanít az általános iskolákban, ami 893 fővel több, mint a 2023/2024-es tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A növekvő adat ellenére a pedagógushiány továbbra is komoly problémát jelent az oktatásban.

Már a Századvég Kutatóközpontnak is feltűnt, hogy tanárhiány van Magyarországon

Csökkenő diáklétszám

Ezzel párhuzamosan azonban a tanulók száma tovább csökkent: a 2024/2025-ös tanévben 714 911 általános iskolás gyermeket tartanak nyilván, ami 1525-tel kevesebb, mint tavaly. A tendencia nem új: az elmúlt években évről évre folyamatosan apad a létszám, amit a demográfiai változások – különösen a születések számának csökkenése – magyaráznak.

A nappali oktatásban részt vevők közül jelenleg 170 478 gyerek tanul ebben a formában.

Egyre több a hátrányos helyzetű tanuló

Míg összességében csökken a diákszám, a hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik. Jelenleg 40 482 gyerek tanul nappali oktatásban hátrányos helyzetűként, ami 1316 fővel több, mint az előző tanévben. Ugyanakkor a 2021/2022-es tanévhez képest még mindig közel 4 ezer fővel kevesebben vannak. Az elmúlt három évben azonban fokozatos emelkedés tapasztalható ebben a csoportban.

Stabil pedagógus-diák arány

Bár változott a tanárok és diákok száma, az egy pedagógusra jutó tanulók száma lényegében nem változott: továbbra is 9,7 fő jut egy tanárra, ami évek óta jellemző adatnak számít.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.