Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását

Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • Székács Linda

Idén 23 030 gyerek esetében engedélyezte az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatal - tudta meg a Népszava.

A lap szerint iskolahalasztás ügyében 2025-ben összesen 24 124 kérelmet nyújtottak be a 2025. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő, azaz a következő tanévtől iskolaköteles gyerekek szülei. Közel 1100 kérelmet tehát elutasítottak, az indoklás szerint azért, mert “az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.

Mint ahogy arra a Népszava is emlékeztet, a kormány 2020-ban rendelkezett arról, hogy változtatnak az iskolakezdés halasztásának szabályain. Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy jobb lenne-e az iskolaérett gyerek számára, ha még egy évet óvodában maradna, addig az új rendszer szerint a tankötelezettség halasztásáról az Oktatási Hivatal dönt pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.

A szülőkkel vagyunk, nem ellenük – erre lehet számítani a plusz egy év ovi szakszolgálati vizsgálatán

A szülőknek ehhez egy kérvényt kell leadni és ahhoz csatolni minden olyan dokumentumot, ami alátámasztja, hogy a kisgyermek még nem érett meg arra, hogy első osztályba menjen. Amennyiben a dokumentumok alapján az OH nem tud döntést hozni, a gyereket szakszolgálati vizsgálatra küldik. Ilyen vizsgálatra idén 15 916 esetben került sor.

A változtatásra a kabinet szerint azért volt szükség, mert előtte "sokan visszaéltek a rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától."

A szigorítás következtében azonban évről évre több ezer olyan gyerek kerül be idejekorán az iskolapadba, akik még - a szakszolgálati vizsgálatok ellenére - valóban nem elég érettek az iskolára. Ezt bizonyítja, hogy évről évre az általános iskolások között a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • 2022-ben ez 4,6 százalék,
  • 2023-ban 5,2 százalék,
  • 2024-ben 4,5 százalék volt.

Ez mintegy 4300 gyereket jelent.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.