A tankerület megszüntetné a gimnáziumi képzést egy zalai városban

A zalaszentgróti iskola az egyetlen a járásban, ahol középfokú képzés van.

A Zalaegerszegi Tankerületi Központ olyan átszervezési javaslatot tett, amely alapján megszüntetnék az egyetlen gimnáziumi nevelést a zalaszentgróti iskolában – írja a Zaol.

Több száz ember előtt mondták el a nyílt napon, hogy nem lesz minimumponthatár, aztán mégis lett

A lépés azért lenne indokolt ugyanis az érintett Deák Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban már három éve nem indult gimnáziumi képzés, mivel a jelentkezők száma nem éri el az osztályindításhoz szükséges törvényi minimumot.

Az intézményben jelenleg már csak egy gimnáziumi osztály tanul, és már annak a diákjai is végzősök.

Ennek ellenére Zalaszentgrót képviselő-testülete nem támogatta az átszervezést. Baracskai József polgármester elmondta, hogy kiállnak a város középfokú oktatásának megtartása mellett. Ehhez pedig felajánlotta, ha szükséges, akkor kollégiumi férőhelyekkel és szolgálati lakásokkal is segíteni fogják a gimnáziumi osztály újraindítását.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.