A fiú borotvahabot kent a kilincsre, amibe a tanár belenyúlt.
Egy 16 éves fiú több felületi sérülést és fejsérülést szenvedett, miután – az orvosi zárójelentés szerint – testi bántalmazás érte. Az RTL Híradó riportban számolt be az esetről, amely szerint egy abaújszántói kollégium nevelőtanára súlyosan bántalmazta a fiút, miután egy diákcsínyt követett el. A fiút kórházba kellett szállítani a történtek után.
NEVELŐTANÁRA VERHETTE MEG A FIÚTMegvert egy diákot a kollégiumi nevelőtanára a Borsod megyei Abaújszántón - ezt állítja a gyerek családja. A fiú viccből borotvahabbal összekente a pedagógus szobájának a kilincsét, a férfi ezután támadt rá. A hátára térdelt és a fejét ütötte, mentőt kellett hívni hozzá. A tanárt a család beperli, a rendőrség már nyomoz. Anyja szerint az iskola vezetése a fiát hibáztatja a történtekért.
A diák édesanyja elmondása szerint fia borotvahabot kent a kilincsre, amin a tanár keze megcsúszott. Ezután berontott a szobába, a fiú karját hátracsavarta, rátérdelt a hátára, és többször megütötte. Az asszony szerint fiát lelkileg nagyon megviselte az eset. A család fontolgatja, hogy másik iskolába íratják át a fiút, mivel nemcsak néhány diáktárs, de az iskola vezetősége is őt hibáztatja.
A szülő elmondta, hogy korábban több családtagjuk is ebben az intézményben tanult, de eddig soha nem volt gondjuk. Most viszont szerinte az osztályfőnök a gyámüggyel fenyegeti őket.
Az eset kapcsán az RTL megkérdezte az iskolát és annak fenntartóját, az Agrár Minisztériumot is. A Minisztérium válasza szerint a történtek estéjén több fiatal is jelezte, hogy egy tanár megvert egy fiút, ezért hívták a mentőket és a rendőrséget. Arról viszont, hogy valaki hibáztatná a megvert fiút nem írtak.
Az iskola belső vizsgálatot indított, új szabályokat vezettek be a diákok biztonsága érdekében, a pedagógust pedig elbocsátották. A család pert indít a tanár ellen, akit a rendőrség közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazással gyanúsít.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
