A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi a pedagógusok továbbképzéseit

A változtatásokkal átláthatóbbá szeretnék tenni a pedagógus-továbbképzés rendszerét.

  • Rodler Lili

Idén január elsejével lépett hatályba az a kormányrendelet, amely átírja – jelen esetben átláthatóbbá teszi – a 28 éve működő pedagógus-továbbképzés rendszerét. Az Oktatási Hivatal oldalán tegnap közzétett közlemény szerint az „eddigi hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusokat az alábbi öt éves, tartalmában megújult továbbképzésekben való részvételi kötelezettség, illetve lehetőség váltja fel”:

  • Tartalmi megújító képzés: szaktantárgyi, tartalmi ismereteket közvetít, a továbbképzési ciklusban legalább 60 kreditet kell teljesíteni.
  • Pedagógus által választható továbbképzés: a pedagógus nevelő, oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek bővítésére, fejlesztésére szolgál, az öt éves továbbképzési ciklusában legfeljebb 60 kredit számítható be.
  • Gyakornoki fokozatba sorolt pedagógus: az előzőek helyett a gyakornoki ideje alatt egy alkalommal, 15 kreditet biztosító gyakornoki képzésen kell részt vennie, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít.

„Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak.” – olvasható a közleményben. A továbbképzési kötelezettség alól pedig mentességet kapnak azok, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az 55. életévüket.

A továbbképzési rendszer tartalmát a Nemzeti Alaptantervre, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára és az érettségi vizsgakövetelményekre építik. A tartalom kiegészülhet azoknak, akik egyházi, felekezeti nevelés-oktatásban vesznek részt. A hittantanárok és a hitoktatók tehát egyházak által szervezett hitéleti képzéseken is részt kell venniük.

Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

A kötelező és választható továbbképzéseket a köznevelési intézmények igazgatói jelölhetik majd ki, a pedagógusaik számára, a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) a következő tanévre. Azok közül a továbbképzési programok közül válogathatnak majd, amiket március 31-ig vesznek nyilvántartásba. Illetve a továbbiakban csak most nyilvántartásba vett képzések kreditjeit fogják beszámítani.

A programokkal kapcsolatban, a következőt fogalmazták meg a közleményben:

„A képzési kínálatban olyan programok kapnak helyet, amelyek garantálják a képzésbe bekapcsolódó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, a jelen és a jövő sokrétű elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodó képesség pozitív irányú elmozdulását, valamint a szaktantárgyi ismeretek megállíthatatlan bővülésével való együtt-fejlődést.”

A tantárgyi tartalmi ismeretek megújítására hivatott képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja lebonyolítani. Az egyetemen egyébként nemrég hoztak létre tanárképzést, amivel kapcsolatban kiderült, hogy az oda felvett pedagógus hallgatóknak nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe a képzésük.

Miért nem számít bele a tizenkét állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul?

A pedagógusok egyéb kompetenciáit támogató képzéseket pedig az Oktatási Hivatal szervezi majd.

„A tartalmi megújító pedagógus továbbképzéseket kizárólag ingyenesen biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható továbbképzésekhez jórészt térítésmenetesen, esetenként azonban – választásuk alapján – önköltségesen jutnak hozzá a pedagógusok.” – áll a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.