A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
A Nemzetközi Csúcstalálkozó a Tanári Szakmáról (International Summit on the Teaching Profession, ISTP) egy évente megrendezett nemzetközi konferencia, amelyen oktatási miniszterek, tanári szakszervezetek vezetői és pedagógiai szakértők vesznek részt. A célja, hogy elősegítse a tanári szakma fejlődését, megossza a bevált gyakorlatokat és javítsa az oktatás minőségét világszerte.
Minden évben más ország ad otthont az eseménynek, és az aktuális oktatási kihívásokhoz igazodó témákat tárgyalják meg. A kormány azonban anyagiakra hivatkozva nem volt hajlandó regisztrálni az idei eseményre. Ezzel zsinórban a harmadik ISTP-ből marad ki a magyar delegáció, miközben „irdatlan pénzeket költ utazgatásokra„ -osztotta meg felháborodását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán.
A tavalyi ISTP-t Singapore-ban rendezték meg, amin az volt a téma, hogy milyen változásokat vezettek be annak érdekében, hogy a nemzetközi diagnosztikus méréseken, így pl. a PISA-mérésnél az eredményeik javuljanak.
PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot.
Az idei téma, a Minőségi oktatás: A jólét és a fejlődés kulcsa is nagyon hasznosnak tűnik, amelyet három plenáris ülés keretében az alábbi altémák mentén vizsgálnak:
1. Alapok megteremtése az egyenlő és befogadó oktatás érdekében:
2. A pedagógusok támogatása az egyenlőség és jólét előmozdításában:
3. A pedagógus szerepe a gyermekközpontú oktatási rendszerekben:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
