A bíróság kimondta, hogy a kormányhivatal megsértette a volt wesleys diákok jogait

A Fővárosi Törvényszék teljes mértékben helyt adott a diákok és szülők keresetének, akiknek iskoláját a 2024/2025-ös tanév kezdete előtt három munkanappal szüntették meg .

A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a Budapesti Kormányhivatal törvénysértő módon járt el a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium hirtelen bezárása után – számolt be a hírről közleményében a TASZ.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt szülők és diákok keresete nyomán a bíróság megállapította, hogy az állami szerv nem biztosított megfelelő segítséget az érintett tanulóknak, különösen a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára

A Budapesti Kormányhivatal 2024. augusztus 27-én törölte a Wesley iskolát a nyilvántartásból, de nem jelölt ki megfelelő intézményeket a tanulóknak. A szülőknek a tanév kezdése előtt mindössze három napjuk maradt új iskolát találni, miközben az államtól semmilyen érdemi segítséget nem kaptak. A Kormányhivatal csupán egy intézménylistát adott, amelyben több iskola alkalmatlan volt a speciális helyzetű gyerekek befogadására, egyesek pedig egyáltalán nem fogadtak SNI-s diákokat.

Autista diákok fogadására alkalmatlan iskolákban helyezték el a korábbi wesley-s gyerekeket.

A TASZ képviseletében az iskola volt tanulói és szüleik közigazgatási pert indítottak annak érdekében, hogy „a bíróság a Kormányhivatal határozatát jogszabálysértés miatt semmisítse meg, és az új eljárásban a Kormányhivatal biztosítsa a segítséget a családoknak a megfelelő iskola megtalálására.”

"A bíróság megállapította, hogy törvénysértő volt a határozat, hiszen nem jelölt ki konkrét iskolát az egyes gyerekeknek, csak egy értelmezhetetlen intézmény-halmazt adott meg. Ezzel teljesen figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat, egyáltalán nem foglalkozott a döntésének a következményeivel. Emiatt a bíróság megsemmisítette a törvénysértő határozatot" – írja a TASZ.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.