Amellett, hogy kevesebb idejük jut az étkezésre azoknak a diákoknak, akiknek rögtön az ebédszünetet követően kell testnevelés órára menniük, az étkezést követő sportolás a szervezetüknek sem tesz jót.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a diákok többségének mindössze 10-20 perce jut arra, hogy megebédeljen. Ebbe az időtartamba kell belesűríteniük azt, hogy összepakoljanak, lemenjenek az ebédlőbe, kivárják a sorukat, elfogyasszák az ebédet, majd felkészüljenek a következő órájukra.
Kb 20 perc. Lemegy. Sorba áll. Kiszolgálják. Megeszi. Leadja a tálcát. Ha a konyhásak tempósan dolgoznak, akkor belefér a szünetbe. Ha nem, akkor késnek az óráról
- írta egy érintett.
Szerencsétlenebb helyzetben vannak azok a diákok, akiknek az ebédszünetet követően testnevelés órára kell menniük, hiszen nekik az átöltözést is bele kell sűríteniük az alapból nagyon sűrű programba. Mindemellett pedig a szervezet számára megterhelő, kifejezetten egészségtelen étkezést követően sportolni.
Enyedi Csaba, a közétkeztetésért felelős HunGast kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban az Eduline-nak azt mondta; az ebéd utáni sportolás "az emésztést gyakorlatilag ellehetetleníti."
"Az emberi szervezet anyagcserefolyamatai során messze-messze a legnagyobb energiaigényű művelet az emésztés. Az energiafelhasználáson kívül persze még egy rakás bonyolult tevékenységet is végez a szervezet közben, nem beszélve a vér-és egyéb testnedvek kulcsfontosságú szerepéről – amelyeknek akkor éppen a tápcsatorna környékén van dedikált tennivalójuk. Egy aktív mozgás során azonban a vérnek például az izmokban a helye, méghozzá intenzitástól függően nagyobb mennyiségben, mint alacsonyabb esetén. Eközben az épp csak gyomorba jutó étel bizony gyakorlatilag „vár a sorára”, ami korántsem ideális állapot"
- nyilatkozta.
Nem véletlenül szól számos kutatás arról, hogy érdemes minimum egy órát várni étkezés után az olyan sporttevékenységeket megelőzően, mint a golfozás vagy a súlyzós edzés, míg a futás, kerékpározás, úszás előtt 1,5-3 órára van szüksége a szervezetnek a korábban bevitt főétkezés megemésztésére.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
