Miért nem jó a szervezetnek ebéd után tesizni?

Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a diákok többségének mindössze 10-20 perce jut arra, hogy megebédeljen. Ebbe az időtartamba kell belesűríteniük azt, hogy összepakoljanak, lemenjenek az ebédlőbe, kivárják a sorukat, elfogyasszák az ebédet, majd felkészüljenek a következő órájukra.

Kb 20 perc. Lemegy. Sorba áll. Kiszolgálják. Megeszi. Leadja a tálcát. Ha a konyhásak tempósan dolgoznak, akkor belefér a szünetbe. Ha nem, akkor késnek az óráról

- írta egy érintett.

Szerencsétlenebb helyzetben vannak azok a diákok, akiknek az ebédszünetet követően testnevelés órára kell menniük, hiszen nekik az átöltözést is bele kell sűríteniük az alapból nagyon sűrű programba. Mindemellett pedig a szervezet számára megterhelő, kifejezetten egészségtelen étkezést követően sportolni.

Enyedi Csaba, a közétkeztetésért felelős HunGast kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban az Eduline-nak azt mondta; az ebéd utáni sportolás "az emésztést gyakorlatilag ellehetetleníti."

"Az emberi szervezet anyagcserefolyamatai során messze-messze a legnagyobb energiaigényű művelet az emésztés. Az energiafelhasználáson kívül persze még egy rakás bonyolult tevékenységet is végez a szervezet közben, nem beszélve a vér-és egyéb testnedvek kulcsfontosságú szerepéről – amelyeknek akkor éppen a tápcsatorna környékén van dedikált tennivalójuk. Egy aktív mozgás során azonban a vérnek például az izmokban a helye, méghozzá intenzitástól függően nagyobb mennyiségben, mint alacsonyabb esetén. Eközben az épp csak gyomorba jutó étel bizony gyakorlatilag „vár a sorára”, ami korántsem ideális állapot"

- nyilatkozta.

Nem véletlenül szól számos kutatás arról, hogy érdemes minimum egy órát várni étkezés után az olyan sporttevékenységeket megelőzően, mint a golfozás vagy a súlyzós edzés, míg a futás, kerékpározás, úszás előtt 1,5-3 órára van szüksége a szervezetnek a korábban bevitt főétkezés megemésztésére.