A kompetenciamérés rendszere az elmúlt években többször is akadozott az iskolákban.
Az Eduline olvasói levelet kapott egy szülőtől, aki a KRÉTA-ban kapott értesítést arról, hogy a gyerekének matekból egy 45 perces terheléses tesztmérésen kell részt vennie március 3-án.
Feltehetően a terheléses tesztmérést azért szervezte meg az Oktatási Hivatal, mert a rendszer nem mindig működött rendesen.
Tavaly márciusban például több iskolában is voltak gondok.
Egy budai gimnazista akkor az Eduline-nak azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból csak néhányan tudták befejezni, mert az első részben nem jöttek be a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna, a második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.
Február 27-ig lehetett véleményezni azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében már március 1-től tétje lenne a kompetenciaméréseknek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a diákok mérésen nyújtott teljesítményét „osztályzatokkal díjazzák”.
Az idei mérésekig viszont már nincsen sok idő, hiszen a 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
írják a diákok a feladatlapokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
