"Azt hittük, hogy ha már kidolgoztuk a belünket is, legalább a 75 ezer forint jár nekünk is, de nem..."

Szerkesztőségünk rengeteg olvasói levelet kapott a karácsonyi jutalom kapcsán a pedagógusoktól. Újabb problémás esetek derültek ki.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, körülbelül 187 500 forint jutalomra számíthatnak a pedagógusok.

Az év végi jutalom két részből áll. A fix összeg, amit minden állami iskolában tanító pedagógus megkap, az 75 ezer forint. A teljesítményarányos részről az igazgató dönt.

A legutóbbi cikkünk után újabb olvasói leveleket kaptunk tankerületi iskolákban dolgozó tanároktól. Az egyik pedagógus azt írta, hogy 11 évig egy budapesti általános iskolában volt tanár, de utána magánéleti okokból vidékre költözött, ahol egy állami általános iskolában helyezkedett el. A munkaviszonya nem szakadt meg, ennek ellenére az érintett tankerület nem akart neki év végi jutalmat adni, de az igazgató közbenjárására mégis kapott 23 ezer forintnyi pulykapénzt.

Egy másik pedagógus szintén csak mintegy nettó 23 ezer forintot kapott, igaz ő augusztusban kezdett, bár előtte ugyanabban az iskolában dolgozott óraadóként.

Egy harmadik, szeptemberben kezdő tanárnak 27 ezer forintnyi pulykapénz járt, igaz ő mellette osztályfőnök is. Csak bruttó 75 ezer forintot utaltak egy olyan tanárnak, aki amellett, hogy három éve az intézményben dolgozik, tanít alsóban és felsőben, segíti a DÖK munkáját, és mellette "fejlesztőpedagusként majdnem kétszer annyi gyereket fejleszt, mint ahány után pénzt kap."

Az alacsonyabb jutalmak kapcsán megkerestük a Klebelsberg Központot is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.