Pedagógusok karácsonyi jutalma: ezek a legfontosabb tudnivalók

A héten érkezik várhatóan a tankerületi iskolákban tanító pedagógusok a karácsonyi jutalma.

Hosszú évek után először idén karácsonykor kapnak pulykapénzt a tankerületi iskolákban dolgozó tanárok.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt mondta, hogy a tankerületek létszámarányosan megkapták ezt a juttatást a Klebelsberg Központtól, amit utána létszámarányosan szét is osztottak az iskolák között.

Az év végi jutalom két részből áll: egy fixből és egy teljesítményarányosból. A fix összeg, amit minden állami iskolában tanító pedagógus megkap, az 75 ezer forint. A teljesítményarányos részről az igazgató dönt az alapján, hogy a pedagógusok az átlaghoz képest többet tettek-e az órákon vagy a tanórákon kívüli foglalkozásokon az iskoláért. Ha igen, akkor az év végi jutalmuk is magasabb lehet.

Rétváriék számítása szerint átlagosan 187 ezer 500 forint lesz az az összeg, amit év végi juttatásként a tanárok megkaphatnak a tankerületi iskolákban, de az államtitkár szerint ha valaki messze az átlagon felül teljesített, akkor 200 ezer forintnál is több pulykapénzt kaphat.

Fontos azt kiemelni, hogy az egyházi iskoláknak nem a tankerület a fenntartója, ezért arról, hogy az ezekben az intézményekben tanító pedagógusok kapnak-e valamilyen év végi jutalmat, arról a saját fenntartójuk dönt.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.