Pert nyertek a kirúgott kölcseys tanárok, a magyar-ukrán iskolában járt Volodimir Zelenszkij - ezek történtek 2024 novemberében

Részletek a BME modellváltásáról, szigorítaná a kormány az iskolai tankönyvhasználatot. Mutatjuk, mik történtek novemberben.

  • Székács Linda

Szigorítana a kormány a státusztörvény tankönyvekkel foglalkozó passzusán, amelyet ha elfogadnak, akkor "a pedagógus a nevelő-oktató munka során kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvet, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédlet(et) használhasson" - derült ki 2024. novemberének első napjaiban

A törvénymódosítás után kizárólag csak a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket és segédleteket lehetne használni, melyek ellenőrzése az iskolaigazgatók dolga lenne.

A módosítás ellen a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete is tiltakozott.

Mindemellett a hónap során a csepeli magyar-ukrán iskolába látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök, és elkezdődtek az egyeztetések a kormány és a pedagógus szakszervezetek között a 2025. januárjában esedékes következő pedagógusbér-emelés részleteiről.

November 8-án pert nyertek a korábban polgári engedetlenség miatt a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott pedagógusok, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin az illetékes tankerülettel szemben.

A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg, és bár az indoklás szerint a polgári engedetlenség során a diákok érdekei veszélyeztetve voltak, a bíró megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat, miközben mások még figyelmeztetésben sem részesültek.

 

Idén sem zajlott zökkenőmentesen sem a közlekedésben, sem a közoktatában az első igazán téli nap. November 22-én havazásra ébredt az ország, ennek örömére pedig számos Pest megyei település és így az iskolák is áram és fűtés nélkül maradtak.

Terítéken a BME modellváltása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, júniusban az egyetem modellváltását nyíltan támogató Charaf Hassan került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem élére; az új rektor pedig novemberben a modellváltás részleteiről is beszámoltunk.

Elmondta többek között, hogy nem szeretné, ha az egyetem egy vagyonkezelő alapítvány kezébe kerülne, helyette a vállalatokban látja az egyetem jövőjét, ami így nem esne ki a Horizont Európa és az Erasmus+ programból sem.

"Az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő, hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak. Emiatt az egyetem fenntartói joga állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerülhet" - közölte a BME.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.