Kitiltják a közétkeztetésből a földimogyorót, dióféléket és a szezámmagot

A szakemberek szerint még sosem voltak olyan biztonságban az ételallergiás gyerekek, mint jövő év februárjától lesznek.

  • Székács Linda

2025. február 9-től tilos lesz a közétkeztetésben olyan élelmiszereket felszolgálni, amik földimogyorót, dióféléket és szezámmagot tartalmaznak - szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 24.hu.

A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Közétkeztetésben a következő élelmiszereket nem lehet felhasználni:) „l) az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében felsorolt allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek közül a földimogyorót, a dióféléket, a szezámmagot és a belőlük készült termékeket

- írják.

Kikerül tehát a közétkeztetésből többek között a müzliszelet, a mogyorókrémes kenyér, a szezámos panírba forgatott rántott szelet és a diós tészta is.

A lap emékeztet, hogy a szakemberek és szervezetek évek óta lobbiznak azért, hogy a fentebb említett élelmiszerek kikerüljenek a közétkeztetésből. Magyarországon ugyanis a becslések szerint körülbelül 40 ezer ételallergiás gyerek él; közülük 20 ezernél anafilaxiás sokkot is okozhat, ha olyan ételt fogyasztanak, ami tartalmazza az allergént.

Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület (AAE) szóvivője, Janklovics Natasa a módosítással kapcsolatban a 24.hu-nak azt mondta; még soha nem voltak az érintett és a még nem diagnosztizált ételallergiás esetek olyan biztonságban, mint a jövő évtől lesznek. De a módosítás a pedagógusokról is jelentős terhet vesz le, akiknek a továbbiakban nem kell majd amiatt aggódniuk, hogy a gondjaikra bízott gyerekeknél allergiás reakció lép fel az iskolában fogyasztott élelmiszerektől.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.