A szakemberek szerint még sosem voltak olyan biztonságban az ételallergiás gyerekek, mint jövő év februárjától lesznek.
2025. február 9-től tilos lesz a közétkeztetésben olyan élelmiszereket felszolgálni, amik földimogyorót, dióféléket és szezámmagot tartalmaznak - szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 24.hu.
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Közétkeztetésben a következő élelmiszereket nem lehet felhasználni:) „l) az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében felsorolt allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek közül a földimogyorót, a dióféléket, a szezámmagot és a belőlük készült termékeket
- írják.
Kikerül tehát a közétkeztetésből többek között a müzliszelet, a mogyorókrémes kenyér, a szezámos panírba forgatott rántott szelet és a diós tészta is.
A lap emékeztet, hogy a szakemberek és szervezetek évek óta lobbiznak azért, hogy a fentebb említett élelmiszerek kikerüljenek a közétkeztetésből. Magyarországon ugyanis a becslések szerint körülbelül 40 ezer ételallergiás gyerek él; közülük 20 ezernél anafilaxiás sokkot is okozhat, ha olyan ételt fogyasztanak, ami tartalmazza az allergént.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület (AAE) szóvivője, Janklovics Natasa a módosítással kapcsolatban a 24.hu-nak azt mondta; még soha nem voltak az érintett és a még nem diagnosztizált ételallergiás esetek olyan biztonságban, mint a jövő évtől lesznek. De a módosítás a pedagógusokról is jelentős terhet vesz le, akiknek a továbbiakban nem kell majd amiatt aggódniuk, hogy a gondjaikra bízott gyerekeknél allergiás reakció lép fel az iskolában fogyasztott élelmiszerektől.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
