A szakemberek szerint még sosem voltak olyan biztonságban az ételallergiás gyerekek, mint jövő év februárjától lesznek.
2025. február 9-től tilos lesz a közétkeztetésben olyan élelmiszereket felszolgálni, amik földimogyorót, dióféléket és szezámmagot tartalmaznak - szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 24.hu.
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Közétkeztetésben a következő élelmiszereket nem lehet felhasználni:) „l) az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében felsorolt allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek közül a földimogyorót, a dióféléket, a szezámmagot és a belőlük készült termékeket
- írják.
Kikerül tehát a közétkeztetésből többek között a müzliszelet, a mogyorókrémes kenyér, a szezámos panírba forgatott rántott szelet és a diós tészta is.
A lap emékeztet, hogy a szakemberek és szervezetek évek óta lobbiznak azért, hogy a fentebb említett élelmiszerek kikerüljenek a közétkeztetésből. Magyarországon ugyanis a becslések szerint körülbelül 40 ezer ételallergiás gyerek él; közülük 20 ezernél anafilaxiás sokkot is okozhat, ha olyan ételt fogyasztanak, ami tartalmazza az allergént.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület (AAE) szóvivője, Janklovics Natasa a módosítással kapcsolatban a 24.hu-nak azt mondta; még soha nem voltak az érintett és a még nem diagnosztizált ételallergiás esetek olyan biztonságban, mint a jövő évtől lesznek. De a módosítás a pedagógusokról is jelentős terhet vesz le, akiknek a továbbiakban nem kell majd amiatt aggódniuk, hogy a gondjaikra bízott gyerekeknél allergiás reakció lép fel az iskolában fogyasztott élelmiszerektől.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
