A megszokottnál nyugisabban indult, de nem telt eseménytelenül 2024 januárja. Összeszedtük a legfontosabb, vagy éppen legfurcsább történéseket.
Az elmúlt évekkel ellentétben 2024 januárja meglehetősen békésen indult, elmaradtak a szinte már megszokott tiltakozások, sztrájkok és tüntetések az első napokban, miután a kormány 2023. decemberében bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
Az ehhez szükséges írásos "garancia" az Európai Uniótól januárban érkezett meg, az évközbeni tanárhiányra azonban nem jelentett megoldást. Erre a január 1-jén életbe lépett státusztörvény kínált különböző lehetőségeket, többek között például azt, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók lettek tanári feladatokra.
A béremeléssel kapcsolatban kérdéses volt ugyanakkor, hogy az összeg vajon csökkenhet-e majd a pedagógusok teljesítményértékelése miatt, ami szintén a 2024-es év újítása. A számos negatív előrejelzés és találgatás ellenére azonban a kormány végül sztrájktárgyalását követően rendeletben rögzítette, hogy a bérek nem csökkenhetnek egy esetleges rossz értékelés ellenére sem. Ugyanakkor azok, akik jó eredményt érnek el rajta "jól járnak" majd.
Az év első oktatásügyi demonstrációját január 13-án tartották. Az eseményt az Egységes Diákfront szervezte, a célja pedig az volt, hogy a pedagógusok béremelése mellett változást érjenek el az iskolai szegregációban, tanszabadságban és alaptantervben is. A Belügyminisztérium előtt néhány százan gyűltek össze, a végén pedig bejelentették, hogy a Fridays for Future, az Adom Diákmozgalom és az EDF közös kampányt hirdet a zöld jövő érdekében.
Nyolcszáz gyerek fogadta Gyulán Novák Katalint
A januári hónap furcsasága volt Novák Katalin, akkori köztársasági elnök látogatása a Békés megyei Gyulára, ahol nyolcszáz diákot vezényeltek ki az államfő köszöntésére.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - írta az osztályának az egyik pedagógus, bár az illetékes tankerület azt állította, hogy a gyerekek önként vettek részt az eseményen.
Erasmus helyett Pannónia
A törekvések ellenére 2024-ben sem oldódott meg az Erasmus-ügy; a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban. Helyette januárban indult el a kormány külföldi csereprogramja, a Pannónia Program, melynek keretein belül a hallgatók olyan országok egyetemeire is jelentkezhetnek akár, mint Nigéria, Kanada vagy Szingapúr. Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs - akkor még felsőoktatásért felelős államtitkárt - is kérdeztük az Educatio Kiállításon. A videót ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
