A megszokottnál nyugisabban indult, de nem telt eseménytelenül 2024 januárja. Összeszedtük a legfontosabb, vagy éppen legfurcsább történéseket.
Az elmúlt évekkel ellentétben 2024 januárja meglehetősen békésen indult, elmaradtak a szinte már megszokott tiltakozások, sztrájkok és tüntetések az első napokban, miután a kormány 2023. decemberében bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
Az ehhez szükséges írásos "garancia" az Európai Uniótól januárban érkezett meg, az évközbeni tanárhiányra azonban nem jelentett megoldást. Erre a január 1-jén életbe lépett státusztörvény kínált különböző lehetőségeket, többek között például azt, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók lettek tanári feladatokra.
A béremeléssel kapcsolatban kérdéses volt ugyanakkor, hogy az összeg vajon csökkenhet-e majd a pedagógusok teljesítményértékelése miatt, ami szintén a 2024-es év újítása. A számos negatív előrejelzés és találgatás ellenére azonban a kormány végül sztrájktárgyalását követően rendeletben rögzítette, hogy a bérek nem csökkenhetnek egy esetleges rossz értékelés ellenére sem. Ugyanakkor azok, akik jó eredményt érnek el rajta "jól járnak" majd.
Az év első oktatásügyi demonstrációját január 13-án tartották. Az eseményt az Egységes Diákfront szervezte, a célja pedig az volt, hogy a pedagógusok béremelése mellett változást érjenek el az iskolai szegregációban, tanszabadságban és alaptantervben is. A Belügyminisztérium előtt néhány százan gyűltek össze, a végén pedig bejelentették, hogy a Fridays for Future, az Adom Diákmozgalom és az EDF közös kampányt hirdet a zöld jövő érdekében.
Nyolcszáz gyerek fogadta Gyulán Novák Katalint
A januári hónap furcsasága volt Novák Katalin, akkori köztársasági elnök látogatása a Békés megyei Gyulára, ahol nyolcszáz diákot vezényeltek ki az államfő köszöntésére.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - írta az osztályának az egyik pedagógus, bár az illetékes tankerület azt állította, hogy a gyerekek önként vettek részt az eseményen.
Erasmus helyett Pannónia
A törekvések ellenére 2024-ben sem oldódott meg az Erasmus-ügy; a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban. Helyette januárban indult el a kormány külföldi csereprogramja, a Pannónia Program, melynek keretein belül a hallgatók olyan országok egyetemeire is jelentkezhetnek akár, mint Nigéria, Kanada vagy Szingapúr. Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs - akkor még felsőoktatásért felelős államtitkárt - is kérdeztük az Educatio Kiállításon. A videót ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
