Tiltakozik a PDSZ, szerintük a pedagógusok új továbbképzési rendszere a kádári időket idézi

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az új javaslat lényegében úgy duplázza meg az elvégzendő kurzusok mennyiségét, hogy nem számol a továbbképzés miatt kieső pedagógusok helyettesítésével.

A PDSZ szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az új továbbképzési rendelettervezet drasztikusan növeli az oktatásban dolgozók terheit. A pedagógusoknak és NOKS-dolgozóknak (nem oktató-közvetlenül segítő dolgozók) lényegében kétszer annyi továbbképzésen kell részt venniük, miközben az iskolák adminisztrációs terhei is jelentősen megemelkednek.

A tervezet szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csak a tarlami megújító" képzéseket biztosítaná ingyenesen. A szakszervezet álláspontja szerint minden, munkáltató által kötelezően előírt képzés díját az államnak kellene állnia, ráadásul ezek munkaidőben történő elvégzését is lehetővé kellene tenni – még akkor is, ha az oktatás nem jelenléti formában zajlik.

A PDSZ azzal érvel, hogy a javaslat átgondolatlan és figyelmen kívül hagyja a pedagógushiányt. A megnövekedett továbbképzési óraszám miatt még több pedagógus hiányzik majd az iskolákból, ami tovább rontja az oktatás minőségét. Ez a helyettesítési nehézségeken túl súlyosbíthatja még a szegregációt is.

Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és az NKE a továbbképzések indítását lényegében az akkreditációs folyamatok megszüntetésével venné át. Az NKE és OH által szervezett kurzusoknak nem kellene átesniük az eddigi szakmai ellenőrzési rendszeren, elegendő lenne pusztán véleményeztetni őket.

Ez a pedagógusszakma presztízsének a lábbal tiprása, miközben szabad utat enged a politikai propaganda terjesztésére – kádári időket idézve.

- írják.

A szakszervezet különösen aggályosnak tartja az igazgatóképzések átalakítását: a képzésben részt vevők számát évente a köznevelésért felelős miniszter határozná meg, azonban ennek a kritériumai egyelőre nem tisztázottak.

A PDSZ szerint a pedagógusok maguk is képesek eldönteni, hogy milyen képzésekre van szükségük szakmai fejlődésükhöz. Az, hogy ezt a döntési jogukat a jogalkotó elvonná, a szakszervezet szerint megalázó és elfogadhatatlan.

A kormány nemcsak a pedagógusok továbbképzését, hanem a használható tankönyveket is szigorítaná. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.