Bár a PSZ nem tud olyan budapesti intézményről, ahol az iskolai könyvtár bezárását belengették volna, szerintük ha nem lesz érdemi változás, akkor akár a fővárosban is elindulhat ez a folyamat.
Több vidéki iskolában bezárták a könyvtárat, mert a könyvtárosoknak más feladatokat adtak - jelentette be a tanévnyitó értekezletén a PSZ.
Még nőtt is az iskolakönyvtárak száma tavalyhoz képest
A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által 2024. szeptemberében közzétett adatok szerint 3482 iskolának van könyvtára az országban, szemben azzal, hogy a tavalyi adatok alapján egy évvel ezelőtt ez a szám még "csak" 2981 volt. Ez azt jelenti tehát, hogy tavalyhoz képest még emelkedés is tapasztalható az iskolakönyvtárak számában, ebből kifolyólag tehát az itt dolgozó könyvtárostanárok sem lehetnek sokkal kevesebben.
Hivatalos adatot azonban arról, hány könyvtárost foglalkoztatnak az iskolák országszerte, nem lehet találni az adatbázisokban.
A tanárhiányhoz lehet köze
Nem feltétlenül azért szüntetik meg a könyvtárakat, mert nincsen könyvtárostanár, hanem azért, mert a könyvtárostanárnak más feladatokat adnak, a könyvtár pedig zárva lesz
- mondta a Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.
Megkeresésünkre Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke később elmondta; a könytárak bezárása jórészt a tanárhiány hozadéka. Az iskolai könyvtárakban dolgozó könyvtárostanároknak a pedagógushiány miatti lyukasórákon vagy a saját szakuknak megfelelő órákat kell tartani, vagy taníthatnak könyvtárismeretet is.
Eddig 15 iskoláról tudnak
Totyik azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jelenleg 15 olyan iskoláról tud, ahol bezárták a könyvtárakat. Ezek jórészt vidéki szakiskolák, több Bács-Kiskun megyei intézmény, ahol a könytárosokra az iskolakönyvtár helyett tanórákon van szükség.
A szakszervezet alelnöke hozzátette, hogy azzal, hogy nem üzemeltetik a könyvtárakat, az intézmények még csak pénzt sem takarítanak meg, így ténylegesen arról van szó, hogy a többi szaktanár hiánya miatt van szükség az iskolakönyvtárak bezárása és a könyvtárostanárok "átvezénylésére".
Bár a jelenlegi ismeretek szerint budapesti iskolák könyvtárai még nem érintettek a bezárásokban, Totyik szerint a pedagógushiány következtében az is elképzelhető, hogy a jelenség hamarosan begyűrűzik a fővárosba is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
