Bár a PSZ nem tud olyan budapesti intézményről, ahol az iskolai könyvtár bezárását belengették volna, szerintük ha nem lesz érdemi változás, akkor akár a fővárosban is elindulhat ez a folyamat.
Több vidéki iskolában bezárták a könyvtárat, mert a könyvtárosoknak más feladatokat adtak - jelentette be a tanévnyitó értekezletén a PSZ.
Még nőtt is az iskolakönyvtárak száma tavalyhoz képest
A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által 2024. szeptemberében közzétett adatok szerint 3482 iskolának van könyvtára az országban, szemben azzal, hogy a tavalyi adatok alapján egy évvel ezelőtt ez a szám még "csak" 2981 volt. Ez azt jelenti tehát, hogy tavalyhoz képest még emelkedés is tapasztalható az iskolakönyvtárak számában, ebből kifolyólag tehát az itt dolgozó könyvtárostanárok sem lehetnek sokkal kevesebben.
Hivatalos adatot azonban arról, hány könyvtárost foglalkoztatnak az iskolák országszerte, nem lehet találni az adatbázisokban.
A tanárhiányhoz lehet köze
Nem feltétlenül azért szüntetik meg a könyvtárakat, mert nincsen könyvtárostanár, hanem azért, mert a könyvtárostanárnak más feladatokat adnak, a könyvtár pedig zárva lesz
- mondta a Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.
Megkeresésünkre Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke később elmondta; a könytárak bezárása jórészt a tanárhiány hozadéka. Az iskolai könyvtárakban dolgozó könyvtárostanároknak a pedagógushiány miatti lyukasórákon vagy a saját szakuknak megfelelő órákat kell tartani, vagy taníthatnak könyvtárismeretet is.
Eddig 15 iskoláról tudnak
Totyik azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jelenleg 15 olyan iskoláról tud, ahol bezárták a könyvtárakat. Ezek jórészt vidéki szakiskolák, több Bács-Kiskun megyei intézmény, ahol a könytárosokra az iskolakönyvtár helyett tanórákon van szükség.
A szakszervezet alelnöke hozzátette, hogy azzal, hogy nem üzemeltetik a könyvtárakat, az intézmények még csak pénzt sem takarítanak meg, így ténylegesen arról van szó, hogy a többi szaktanár hiánya miatt van szükség az iskolakönyvtárak bezárása és a könyvtárostanárok "átvezénylésére".
Bár a jelenlegi ismeretek szerint budapesti iskolák könyvtárai még nem érintettek a bezárásokban, Totyik szerint a pedagógushiány következtében az is elképzelhető, hogy a jelenség hamarosan begyűrűzik a fővárosba is.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
