Középiskolai felvételi: ennyi pontot írtak átlagosan az előző központi írásbelin a legjobb gimnáziumokban a nyolcadikosok

Volt olyan elitgimnázium, ahol a diákok átlagosan 77 pontot szereztek a központi írásbelin a 100-ból. Megnéztük a HVG 2025-ös rangsora alapján, hogy milyen eredmények születtek a legjobb középiskolákban.

A központi írásbelit januárban több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat.

HVG Középiskolai rangsor 2025

A Sulinavigátor oldalán összegyűjtötték, hogy hány pontot írtak az adott középiskolában a diákok. Az oldalon egyébként kitérnek arra is, hogy az adatok privát gyűjtésből származnak, nem minősítik a vizsgahelyszinként közreműködő intézményeket, és csupán előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Azonban itt fontos megjegyezni, attól, hogy valaki egy topgimiben töltötte ki a központi feladatsort, nem biztos, hogy oda is adta be később a jelentkezését.

Azok a nyolcadikosok, akik a Veres Pálné Gimnáziumban (HVG-rangsor 8. helyezett) írták a központi írásbelit, átlagosan 77,8 pontot szereztek: a magyarból 39,2, míg matekból 38,6 pontot kaptak.

Szintén jól sikerült azoknak a 9. osztályba készülőknek a vizsgája, akik a budapesti Eötvös József Gimnáziumban (HVG-rangsor 1. helyezett) vettek részt a híresen nehéz megmérettetésen, ugyanis az átlagpontszámuk 74,75 lett. Az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a magyar sikerült jobban, átlagosan 37,9 pontot írtak, magyarból pedig 36,85 pontot írtak.

Az Apáczaiban (HVG-rangsor 5. helyezett) az oldal szerint 70,12 pontos központi felvételit írtak a diákok: 36,87 pontot magyarból és 33,25 pontot matekból.

Hogy miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.