Középiskolai felvételi: ennyi pontot írtak átlagosan az előző központi írásbelin a legjobb gimnáziumokban a nyolcadikosok

Volt olyan elitgimnázium, ahol a diákok átlagosan 77 pontot szereztek a központi írásbelin a 100-ból. Megnéztük a HVG 2025-ös rangsora alapján, hogy milyen eredmények születtek a legjobb középiskolákban.

A központi írásbelit januárban több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat.

HVG Középiskolai rangsor 2025

A Sulinavigátor oldalán összegyűjtötték, hogy hány pontot írtak az adott középiskolában a diákok. Az oldalon egyébként kitérnek arra is, hogy az adatok privát gyűjtésből származnak, nem minősítik a vizsgahelyszinként közreműködő intézményeket, és csupán előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Azonban itt fontos megjegyezni, attól, hogy valaki egy topgimiben töltötte ki a központi feladatsort, nem biztos, hogy oda is adta be később a jelentkezését.

Azok a nyolcadikosok, akik a Veres Pálné Gimnáziumban (HVG-rangsor 8. helyezett) írták a központi írásbelit, átlagosan 77,8 pontot szereztek: a magyarból 39,2, míg matekból 38,6 pontot kaptak.

Szintén jól sikerült azoknak a 9. osztályba készülőknek a vizsgája, akik a budapesti Eötvös József Gimnáziumban (HVG-rangsor 1. helyezett) vettek részt a híresen nehéz megmérettetésen, ugyanis az átlagpontszámuk 74,75 lett. Az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a magyar sikerült jobban, átlagosan 37,9 pontot írtak, magyarból pedig 36,85 pontot írtak.

Az Apáczaiban (HVG-rangsor 5. helyezett) az oldal szerint 70,12 pontos központi felvételit írtak a diákok: 36,87 pontot magyarból és 33,25 pontot matekból.

Hogy miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.