Középiskolai felvételi: ennyi pontot írtak átlagosan az előző központi írásbelin a legjobb gimnáziumokban a nyolcadikosok

Volt olyan elitgimnázium, ahol a diákok átlagosan 77 pontot szereztek a központi írásbelin a 100-ból. Megnéztük a HVG 2025-ös rangsora alapján, hogy milyen eredmények születtek a legjobb középiskolákban.

A központi írásbelit januárban több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat.

HVG Középiskolai rangsor 2025

A Sulinavigátor oldalán összegyűjtötték, hogy hány pontot írtak az adott középiskolában a diákok. Az oldalon egyébként kitérnek arra is, hogy az adatok privát gyűjtésből származnak, nem minősítik a vizsgahelyszinként közreműködő intézményeket, és csupán előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Azonban itt fontos megjegyezni, attól, hogy valaki egy topgimiben töltötte ki a központi feladatsort, nem biztos, hogy oda is adta be később a jelentkezését.

Azok a nyolcadikosok, akik a Veres Pálné Gimnáziumban (HVG-rangsor 8. helyezett) írták a központi írásbelit, átlagosan 77,8 pontot szereztek: a magyarból 39,2, míg matekból 38,6 pontot kaptak.

Szintén jól sikerült azoknak a 9. osztályba készülőknek a vizsgája, akik a budapesti Eötvös József Gimnáziumban (HVG-rangsor 1. helyezett) vettek részt a híresen nehéz megmérettetésen, ugyanis az átlagpontszámuk 74,75 lett. Az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a magyar sikerült jobban, átlagosan 37,9 pontot írtak, magyarból pedig 36,85 pontot írtak.

Az Apáczaiban (HVG-rangsor 5. helyezett) az oldal szerint 70,12 pontos központi felvételit írtak a diákok: 36,87 pontot magyarból és 33,25 pontot matekból.

Hogy miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.