A Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentésében (amiben a KSH előzetes adataira hivatkoznak) kiemelik, hogy több, mint ötezerrel növekedett az SNI-s diákok száma az előző tanévhez képest, így jelenleg 107 421 SNI-s gyereket tartanak nyilván.
Hogy ez mennyire sok, jól mutatja, hogy már a 2022/2023-as tanévben az általános iskolai tanulók 8,3 százaléke SNI-s volt, akiknek több mint kétharmada integrált oktatásban vett részt.
Érdemes megjegyezni, hogy az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.
A súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő gyerekek száma az elmúlt években 2400 és 2600 között ingadozott.
- olvasható a jelentésben, amiben kitérnek arra is, hogy az SNI-s gyerekek területi eloszlása nagyon egyenlőtlen: a hátrányosabb helyzetű vármegyékben (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hajdú-Bihar vármegye) alacsonyabb, mint a fejlettebb vármegyékben (pl. Győr-Moson-Sopron vármegye).
Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:
- Észak-Kelet Magyarországon 2017-ig nem volt gyógypedagógus-képzés, ami ronhatta ezekben a megyékben a hozzáférést
- A szakértői bizottságok eltérően működhetnek.
- A halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz.
Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.
Az SNI-s diákok helyzetében az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
