Részben figyelembe vették a gyermekorvosok kérését, de a kormány javaslata inkább a szülők dolgát könnyítené meg.
Az iskolai orvosi igazolások rendszerének megváltoztatásáról is dönt hamarosan az Országgyűlés, már ma a parlament elé kerül „A belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslat, mely egyebek mellett az igazolások „gyártásának” a szabályait is pontosítja – írta meg a Népszava.
A házi gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy csökkenjen az adminisztrációs terhük, ennek ellenére tavaly szeptembertől még tovább szigorodott a rendszer. Az új szabály szerint a betegség miatti óvodai-iskolai hiányzást a szülő már nem, csak az orvos igazolhatja.
Február közepén Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt mondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és a Kréta rendszer összekötése vethetne véget az iskolai igazolások kiadásának. Szerinte a két online rendszer összekötésével a pedagógusok a saját informatikai rendszerükben láthatnák a kiadott orvosi igazolást, és az adott betegség becsült gyógyulási idejét.
A jogalkotók elé most kerülő módosítás összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel. Ha ez megtörténik, akkor a szülő kérésére az orvos elektronikusan is továbbíthatja a gyerekek betegségéről, illetve a testnevelés óra alóli felmentésről szóló igazolást.
"Ez nem old meg semmit, újabb plusz adminisztrációs teher" – reagált a lapnak a javaslatra Póta György házi gyermekorvos, aki szerint a tervezetben jelzett módosítás kifejezetten időrabló, és nehezíti az orvosok dolgát. Az igazolások adminisztrációjának könnyítését szerinte az jelentené, ha nem kellene az orvosnak vizsgálatot végeznie olyan esetekben, amikor a szülő is el tudja dönteni, hogy a gyereke mehet-e iskolába.
"A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy csak a betegség meglétének tényét vezessük fel az E-térbe, hogy a tanár felé igazolja, a gyerek orvosi okból van otthon és nem azért, mert lóg" – magyarázta.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
