Hány napot igazolhat a szülő egy tanévben? Mutatjuk

Legyen szó pár napos családi kirándulásról vagy csak a szokásos egy-két napos felső légúti betegségről, jogosan merülhet fel a kérdés, hány napot igazolhat általános-és középiskolában a szülő.

Nincsen háromnapos szabály

A köztudatban még benne van, hogy a szülő az iskolában egy tanévben három napot igazolhat. Ám a valóságban egészen más a helyzet. Rétvári Bence korábban úgy fogalmazott, hogy az iskola házirendjében kell szabályozni a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Ebből következően a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően helyi, intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni.

Tehát intézménytől függ, hogy hány napot igazolhat a szülő, amiből fakadóan kisebb-nagyobb eltérések akadhatnak az iskolák között. Van olyan intézmény, ahol például félévente ötöt, míg akad olyan is, ahol egész tanévben tizenöt napot igazolhat a szülő, ezért érdemes tanév elején elolvasni a házirendet, vagy legalább megkérdezni az osztályfőnököt.

Ki igazolhatja a gyors, enyhe lefolyású betegséget?

Hogy egy gyors, enyhe betegséget kinek kell igazolni, a szülőnek vagy a gyerekorvosnak, az már egy másik kérdés. Egy 2012-es EMMI-rendelet szerint szó sincs arról, hogy a betegség miatt hiányzó diákoknak orvosi papírral kellene megjelenniük az első iskolai napon.

A jogszabály úgy fogalmaz:

„Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”

Az iskola gyógyulási igazolást is kérhet

Ha az iskola házirendje engedékenyebb, akkor a szülő is igazolhatja ezeket a napokat. Ha viszont az intézmény szigorúbb, akkor egy új módosítás értelmében szeptember 1-től már gyógyulási igazolást is kérhet. Ezt természetesen a gyerekorvos állítja ki, aki ezzel igazolja, hogy a gyerek gyógyult és visszamehet a közösségbe.

"Ez egyrészt teljesen értelmetlen, szakmailag pedig teljesen megmagyarázhatatlan, hiszen nem győzzük elégszer elmondani, hogy itt tömegével olyan betegségekről van szó, amelyek tüneti betegségek. Az orvos tulajdonképpen a szülő elmondása alapján állapítja meg azt, hogy a gyerek nem egészséges, és ugyanúgy a tünetek megszűnése alapján dönti el azt, hogy meggyógyult".

– nyilatkozta egy háziorvos az ATV Híradónak.

Dr. Tordas Dániel budakalászi gyerekorvos közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a módosítás hatására a rendelők igazolásgyárra válhatnak, amely a gyermekellátás színvonalának további emelését egyértelműen gátolja.

"Hiába az orvos szakmai érvek, ismét nekünk kell vállalni a felelősséget a szülők helyett olyan esetekben is, amikor orvosi vizsgálatra egyáltalán nem volt szükségük, vagy olyan tünetekről kell nyilatkoznunk, amikről semmilyen orvosi vizsgálattal meggyőződni nem tudunk (szubjektív panaszok, reggeli múló rosszullét, hányás, hasmenés stb.), ezzel is akaratunkon kívül legalizálva az esetleges lógásokat" - írta posztjában a gyerekorvos, majd arra kérte a szülőket, egyeztessenek az Intézményvezetőikkel, hogy több napot igazolhassanak, akár enyhe, orvosi ellátást nem igénylő betegségek esetén is.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.