Legyen szó pár napos családi kirándulásról vagy csak a szokásos egy-két napos felső légúti betegségről, jogosan merülhet fel a kérdés, hány napot igazolhat általános-és középiskolában a szülő.
Nincsen háromnapos szabály
A köztudatban még benne van, hogy a szülő az iskolában egy tanévben három napot igazolhat. Ám a valóságban egészen más a helyzet. Rétvári Bence korábban úgy fogalmazott, hogy az iskola házirendjében kell szabályozni a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Ebből következően a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően helyi, intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni.
Tehát intézménytől függ, hogy hány napot igazolhat a szülő, amiből fakadóan kisebb-nagyobb eltérések akadhatnak az iskolák között. Van olyan intézmény, ahol például félévente ötöt, míg akad olyan is, ahol egész tanévben tizenöt napot igazolhat a szülő, ezért érdemes tanév elején elolvasni a házirendet, vagy legalább megkérdezni az osztályfőnököt.
Ki igazolhatja a gyors, enyhe lefolyású betegséget?
Hogy egy gyors, enyhe betegséget kinek kell igazolni, a szülőnek vagy a gyerekorvosnak, az már egy másik kérdés. Egy 2012-es EMMI-rendelet szerint szó sincs arról, hogy a betegség miatt hiányzó diákoknak orvosi papírral kellene megjelenniük az első iskolai napon.
A jogszabály úgy fogalmaz:
„Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”
Az iskola gyógyulási igazolást is kérhet
Ha az iskola házirendje engedékenyebb, akkor a szülő is igazolhatja ezeket a napokat. Ha viszont az intézmény szigorúbb, akkor egy új módosítás értelmében szeptember 1-től már gyógyulási igazolást is kérhet. Ezt természetesen a gyerekorvos állítja ki, aki ezzel igazolja, hogy a gyerek gyógyult és visszamehet a közösségbe.
"Ez egyrészt teljesen értelmetlen, szakmailag pedig teljesen megmagyarázhatatlan, hiszen nem győzzük elégszer elmondani, hogy itt tömegével olyan betegségekről van szó, amelyek tüneti betegségek. Az orvos tulajdonképpen a szülő elmondása alapján állapítja meg azt, hogy a gyerek nem egészséges, és ugyanúgy a tünetek megszűnése alapján dönti el azt, hogy meggyógyult".
– nyilatkozta egy háziorvos az ATV Híradónak.
Dr. Tordas Dániel budakalászi gyerekorvos közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a módosítás hatására a rendelők igazolásgyárra válhatnak, amely a gyermekellátás színvonalának további emelését egyértelműen gátolja.
"Hiába az orvos szakmai érvek, ismét nekünk kell vállalni a felelősséget a szülők helyett olyan esetekben is, amikor orvosi vizsgálatra egyáltalán nem volt szükségük, vagy olyan tünetekről kell nyilatkoznunk, amikről semmilyen orvosi vizsgálattal meggyőződni nem tudunk (szubjektív panaszok, reggeli múló rosszullét, hányás, hasmenés stb.), ezzel is akaratunkon kívül legalizálva az esetleges lógásokat" - írta posztjában a gyerekorvos, majd arra kérte a szülőket, egyeztessenek az Intézményvezetőikkel, hogy több napot igazolhassanak, akár enyhe, orvosi ellátást nem igénylő betegségek esetén is.
