Elindult a köznevelési intézmények modellváltása?

Február végére már hatvan iskola fenntartóváltására benyújtott kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz.

Az iskolák alapítványokhoz való átkerülésével egy a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el a közoktatási intézményeknél – írja a HVG csütörtökön megjelenő lapszáma.

Az elmúlt időben egyre több közoktatási intézménynél tapasztalható, hogy fenntartásuk kikerül az állam alól. Az első ilyen eset a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal történt, amely tavaly márciusban került át az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetemhez (ÓE).

Mint nemrég kiderült, az egyetem újabb két székesfehérvári iskola fenntartásának átvételét is kérte, köztük a Teleki Blanka Gimnáziumét, ahol korábban a miniszterelnök is tanult. A lap értesülései szerint azonban a Belügyminisztériumban „nem tudnak” a tömeges modellváltásról.

Azonban máshol is tervben van már az iskolák fenntartóváltása. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a budapesti Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át a tankerülettől, amit utána felmenő rendszerben fizetőssé szeretne tenni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében felszólította az államot, hogy állítsa le az állami közfeladatokat ellátó közoktatási intézmények egyházaknak és alapítványi egyetemeknek történő átadását.

"Ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő"

- fogalmazta meg a PDSZ.

A benyújtott kérelmekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár fog dönteni május végéig.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.