Kinek jár automatikusan a plusz egy év óvoda?

Ilyen esetben a szülőknek nem kell a kérelmet sem leadni, automatikusan maradhat még egy évet a gyerek az óvodában.

Január 18-ig kell beadni azoknak a szülőknek az Oktatási Hivatalhoz a kérelmet, akiknek a gyereke 2024. augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, és szeretnék, ha a gyerekük még egy évet maradjon az óvodában.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ha a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében 2024. január 18- ig szakértői véleményében javasolja, hogy a gyerek további egy nevelési évig maradjon az óvodában, akkor a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

Ebben az esetben a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, amit utána az intézményben rögzítenek a köznevelés információs rendszerébe.

A plusz egy év óvodában az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.