Kinek jár automatikusan a plusz egy év óvoda?

Ilyen esetben a szülőknek nem kell a kérelmet sem leadni, automatikusan maradhat még egy évet a gyerek az óvodában.

Január 18-ig kell beadni azoknak a szülőknek az Oktatási Hivatalhoz a kérelmet, akiknek a gyereke 2024. augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, és szeretnék, ha a gyerekük még egy évet maradjon az óvodában.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ha a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében 2024. január 18- ig szakértői véleményében javasolja, hogy a gyerek további egy nevelési évig maradjon az óvodában, akkor a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

Ebben az esetben a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, amit utána az intézményben rögzítenek a köznevelés információs rendszerébe.

A plusz egy év óvodában az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.