Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
December 28-án megnyílt az Oktatási Hivatal informatikai felülete, amelyen benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek. A dokumentumokat 2024. január 18-áig lehet beadni.
A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, a rövidebb ügyintézés érdekében azonban inkább az ügyfélkapus megoldást ajánlják.
Hányszor lehet halasztást kérvényezni?
Kizárólag egy alkalommal, ha azonban az érintett gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható. A hétéves gyerekeknek szeptember 1. napjával mindenképpen iskolába kell menniük.
"A tankötelezettség megkezdésének halasztása a 2024/2025. tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek esetében merülhet fel, akik 2017.09.01 és a 2018.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben" - írják az OH honlapján.
SNI, BTMN
Amennyiben a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében január 18-ig szakértői véleményében javasolja, hogy az érintett gyerek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján rögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).
Ha ennek kiállítására a határidőn belül nem kerül sor, de a szülő szeretné, hogy gyereke még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, a kérelmet neki, vagyis a szülőnek kell benyújtania. Ha azok alapján nem tudják megállapítani az érintett óvodás fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelhetnek el.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
