Plusz egy év óvoda: elindult az ügyintézés

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Tornyos Kata

December 28-án megnyílt az Oktatási Hivatal informatikai felülete, amelyen benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek. A dokumentumokat 2024. január 18-áig lehet beadni.

A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, a rövidebb ügyintézés érdekében azonban inkább az ügyfélkapus megoldást ajánlják.

Hányszor lehet halasztást kérvényezni?

Kizárólag egy alkalommal, ha azonban az érintett gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható. A hétéves gyerekeknek szeptember 1. napjával mindenképpen iskolába kell menniük.

"A tankötelezettség megkezdésének halasztása a 2024/2025. tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek esetében merülhet fel, akik 2017.09.01 és a 2018.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben" - írják az OH honlapján.

SNI, BTMN

Amennyiben a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében január 18-ig szakértői véleményében javasolja, hogy az érintett gyerek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján rögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).

Ha ennek kiállítására a határidőn belül nem kerül sor, de a szülő szeretné, hogy gyereke még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, a kérelmet neki, vagyis a szülőnek kell benyújtania. Ha azok alapján nem tudják megállapítani az érintett óvodás fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelhetnek el.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?