Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Megoldás hiányában a határidő meghosszabbítását kérték az Erasmus-ügyben, az őszi szünet után ezerkétszázzal kevesebb pedagógus ment vissza az iskolákba tanítani. Ezek voltak 2023 novemberének legfontosabb történései.
Az őszi szünet után több mint ezerkétszáz pedagógus nem tért vissza a közoktatásba: ekkor járt le a státusztörvény miatt távozó tanárok felmondási ideje. A PDSZ adatai szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott, onnan szeptemberben 103 pedagógus mondott fel, január óta viszont összesen 160-an.
Közben sorra érkeztek azok a hírek, hogy egyes iskolákban hogyan próbálják megoldani, vagy éppenséggel leplezni a tanárhiányt. Egy szigetszentmiklósi iskolában például mindent úgy könyveltek ek a KRÉTA rendszerben, mintha az órák szakszerűen lettek volna megtartva, holott a legtöbb esetben azok elmaradtak és csak felügyeletet biztosítottak, egy budapesti gimnáziumban pedig csak délre járnak a gyerekek, a tankerületi vezető pedig az emelt informatika oktatást csak "marketingfogásnak" nevezte.
A magyar közoktatást napját, vagyis november 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkkövetelések megújításával ünnepelte. Az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre voatkozó, megújított követeléseiket:
Ugyanezen a napon pedig a Belügyminisztérium előtt a diákok flashmobot tartottak és az épület elé mécseseket, plüssmackókat helyeztek, hogy így hívják fel a figyelmet a magyar közoktatás helyzetére és annak "áldozataira". Ezzel egy időben a 7IGEN-es népszavazás folytatásaként az Egységes Diákfront az üres nemzeti konzultációs kérdőívek gyűjtésébe kezdett, a hónap végén pedig tavalyhoz hasonlóan idén is ballagást tartottak az egyházi iskolák pedagógusai, hogy így hívják fel a figyelmet a pályaelhagyás problémájára.
A hónap során egyébként a kirúgott tanárok pere is folytatódott. A Kölcsey kirúgott pedagógusainak ügye Marosi Beatrix, a Karinthy kirúgott tanárainak pere pedig Rábel Krisztina tankerületi vezetők meghallgatásával. A tárgyalások várhatóan februárban, továbbra is perfelvétellel folytatódnak.
Megjelentek a friss HVG-rangsorok
Novemberben megjelent a HVG középiskolai és egyetemi rangsora is.
A középiskolai rangsorban idén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg az első helyet, letaszítva a trónról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumot, ami a friss rangsorban a harmadik helyen szerepel, a második helyen pedig megőrizte a pozícióját a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium. A tíz legjobb középiskola listáját ide kattintva nézhetitek meg.
Az egyetemi rangsor élére pedig idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ami után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, harmadik helyen pedig a Debreceni Egyetem került.
Erasmus helyett új csereprogram
November 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, ezért a magyar kormány – mivel nem kapott még visszajelzés a bizottságtól a javaslataira – a határidő meghosszabbítását kérte. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanakkor egy új csereprogram ötletét lengette be, melynek keretein belül nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni az intézmények által kötött nemzetközi megállapodások alapján, a várható ösztöndíj összegét pedig havi 350-500 ezer forintban határozta meg.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.