Megoldás hiányában a határidő meghosszabbítását kérték az Erasmus-ügyben, az őszi szünet után ezerkétszázzal kevesebb pedagógus ment vissza az iskolákba tanítani. Ezek voltak 2023 novemberének legfontosabb történései.
Az őszi szünet után több mint ezerkétszáz pedagógus nem tért vissza a közoktatásba: ekkor járt le a státusztörvény miatt távozó tanárok felmondási ideje. A PDSZ adatai szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott, onnan szeptemberben 103 pedagógus mondott fel, január óta viszont összesen 160-an.
Közben sorra érkeztek azok a hírek, hogy egyes iskolákban hogyan próbálják megoldani, vagy éppenséggel leplezni a tanárhiányt. Egy szigetszentmiklósi iskolában például mindent úgy könyveltek ek a KRÉTA rendszerben, mintha az órák szakszerűen lettek volna megtartva, holott a legtöbb esetben azok elmaradtak és csak felügyeletet biztosítottak, egy budapesti gimnáziumban pedig csak délre járnak a gyerekek, a tankerületi vezető pedig az emelt informatika oktatást csak "marketingfogásnak" nevezte.
A magyar közoktatást napját, vagyis november 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkkövetelések megújításával ünnepelte. Az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre voatkozó, megújított követeléseiket:
Ugyanezen a napon pedig a Belügyminisztérium előtt a diákok flashmobot tartottak és az épület elé mécseseket, plüssmackókat helyeztek, hogy így hívják fel a figyelmet a magyar közoktatás helyzetére és annak "áldozataira". Ezzel egy időben a 7IGEN-es népszavazás folytatásaként az Egységes Diákfront az üres nemzeti konzultációs kérdőívek gyűjtésébe kezdett, a hónap végén pedig tavalyhoz hasonlóan idén is ballagást tartottak az egyházi iskolák pedagógusai, hogy így hívják fel a figyelmet a pályaelhagyás problémájára.
A hónap során egyébként a kirúgott tanárok pere is folytatódott. A Kölcsey kirúgott pedagógusainak ügye Marosi Beatrix, a Karinthy kirúgott tanárainak pere pedig Rábel Krisztina tankerületi vezetők meghallgatásával. A tárgyalások várhatóan februárban, továbbra is perfelvétellel folytatódnak.
Megjelentek a friss HVG-rangsorok
Novemberben megjelent a HVG középiskolai és egyetemi rangsora is.
A középiskolai rangsorban idén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg az első helyet, letaszítva a trónról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumot, ami a friss rangsorban a harmadik helyen szerepel, a második helyen pedig megőrizte a pozícióját a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium. A tíz legjobb középiskola listáját ide kattintva nézhetitek meg.
Az egyetemi rangsor élére pedig idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ami után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, harmadik helyen pedig a Debreceni Egyetem került.
Erasmus helyett új csereprogram
November 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, ezért a magyar kormány – mivel nem kapott még visszajelzés a bizottságtól a javaslataira – a határidő meghosszabbítását kérte. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanakkor egy új csereprogram ötletét lengette be, melynek keretein belül nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni az intézmények által kötött nemzetközi megállapodások alapján, a várható ösztöndíj összegét pedig havi 350-500 ezer forintban határozta meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
