Itt a teljes lista: ezek az ország legjobb egyházi iskolái 2024-ben

Megjelent a HVG 2024-es középiskolai rangsora. Mutatjuk, hogyan alakult idén a húsz legjobb egyházi fenntartásban működő középiskola részrangsora.

  • Székács Linda

Változatlanul két budapesti intézmény, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium szerepel a HVG napokban megjelent, egyházi fenntartású középiskolákat listázó friss rangsorának elején. Míg azonban a tavalyi, 2023-as rangsorban a lista harmadik helyén egy szintén budapesti középiskola, a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium szerepelt, addig a friss kiadványban ez az intézmény a negyedik helyre került, a bronzérmes dobogós pedig egy vidéki iskola, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium lett. Ötödik helyre a tavaly még hatodik budapesti Piarista Gimnázium került, így idén az öt legjobb egyházi intézmény közül négy fővárosi és mindössze egy vidéki.

Megjelent a HVG Rangsor KÖZÉPISKOLA 2024!

Az idén tizenegyedik alkalommal állítottuk össze a magyar középiskolák rangsorát. Legújabb kiadványunkban, a felvételi eljárás folyamatának ismertetése mellett, összeszedtük a felvételiző diákoknak a top 100 legjobb középiskolát.

 

 

HVG

A HVG Középiskola 2024 különszámát péntektől megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy ide kattintva megrendelhetitek.

A legjobb egyházi középiskolák teljes rangsora idén a következőképp alakult:

  1. Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest
  2. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest
  3. Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium
  4. Baár-Madaras Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
  5. Piarista Gimnázium
  6. Gödöllői Református Líceum Gimnázium
  7. Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Gödöllő
  8. Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Piliscsaba
  9. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, Miskolc
  10. Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr
  11. Ferences Gimnázium, Szentendre
  12. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
  13. Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
  14. Szentendrei Református Gimnázium
  15. Szent II. János Pál Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
  16. Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi
  17. Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár
  18. Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Sopron
  19. Szent Margit Gimnázium, Budapest XI. kerület
  20. Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium, Budapest III. kerület

Hogyan állították össze?

A rangsor összeállítása során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint

  • a 10. évfolyamos országos kompetenciamérés átlagteljesítménye szövegértésből és matematikából,
  • az érettségi százalékos eredménye a négy fő tárgyból (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv),
  • a felőoktatásba, nappali tagozatra felvett diákok felvételi pontjainak iskolai átlaga.

"A mutatók alapját képező adatok forrása az Oktatási Hivatal által kezelt három adatbázis. Az idei kiadványban a 2021/2022-es tanév megfelelő adatait használtuk: a 2022. tavaszi kompetenciamérés, a 2022-es tavaszi, valamint a végzős diákok által korábban letett, bizonyítványba kerülő érettségi vizsgákat, és a 2022-ben történt felsőfokú felvételi eredményeket" - írják a kiadványban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.