Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól.
Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. A törvény nem hagy mozgásteret a településeknek, így lényegében az ingyenes vagyonátadás egyetlen alternatívája, ha megállapodnak az adott felekezettel, hogy végül elégedjenek meg például egy vagyonkezelői joggal.
Az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhelyen is ezt szerették volna elérni, de a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség ragaszkodik a tulajdonjog megszerzéséhez. A város viszont nem adná át azt, úgy látják, a vonatkozó jogszabály az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Az egyházközség ezért bírósághoz fordult a két érintett iskola ügyében. Az önkormányzat ezután zárat cserélt az egyik érintett, Petőfi utca 6. szám alatti épület négy helyiségében
A zárcsere után a református egyház mint iskolafenntartó birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. Ezt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal rábízta Mórahalom jegyzőjére, aki szerint a korábbi megállapodásban nem szereplő termek az egyházi iskolát illetik meg – olvasható a Telexen. A város azonban nem adta vissza a helyiségeket, ezért a hatóság rendőri kísérettel cseréltetett zárakat, ezzel hivatalosan átadta az iskolának azokat a termeket, amiket a város nem akart. Ezt a határozatot nem fogadta el az önkormányzat, és megtette ellene a jogi lépéseket. A bíróság még nem döntött az ügyben.
Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól összesen mintegy 1 milliárd forint értékben, ezt főként a két nagyméretű iskolaépület elméleti ára adja ki. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa szeptember elején egy nyilatkozatban közölte, hogy támogatja a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközséget az iskolája „zavartalan működéséért folytatott jogos küzdelmében”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
