Az OECD szeptemberben közzétett jelentésében, ami 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be, Magyarország utolsó helyen áll a kezdő tanári fizetések és az oktatásra fordított kiadások terén – írja a Népszava.
Az OECD országaiban általában a kötelező alap- és középfokú oktatás nagy részét állami forrásokból finanszírozzák. A magántőke leginkább az óvodai és a felsőoktatási szinteken van jelen, túlnyomórészt tandíj formájában. Ez viszont mindenhol aggodalomra ad okot az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségével kapcsolatban – állapítja meg a jelentés.
Magyarországon a teljes oktatásban a magánforrások aránya 2020-ban több mint 17 százalék volt, ami ugyan az OECD átlagtól nem tér el, azonban az uniós országok átlagánál (10 százalék) jóval nagyobb.
És ez nem annak köszönhető, hogy hirtelen hatékonyan kezdték becsatornázni a magánforrásokat az oktatásba, hanem az állam látványos kivonulását mutatja, ami súlyos következményekkel jár
- mondja Lannert Judit oktatáskutató.
A magántőke-arány növekedésének egyik fő oka, hogy az egyházak egyre nagyobb teret nyernek az oktatásban. Emellett az alapítványi- és magániskolák száma is növekszik.
Radikálisan növekszik az egyházi oktatási intézményekbe járó gyerekek száma: a közoktatásban összességében a tanulók körülbelül 15 százaléka, de a gimnazisták között már minden negyedik valamilyen felekezet által fenntartott intézménybe jár
- mondja Polónyi István oktatáskutató, kiemelve: az egyházi intézmények jóval több állami forrásból gazdálkodhatnak, mint a többi iskola.
A magyar elit jellemzően alapítványi iskolába járatja a gyerekeit, a felső középosztály pedig az egyházi iskolákba. Az alsó rétegeknek, akik nem tudnak erre pénzt szánni, marad az állami iskola. Gyakorlatilag teljesen szegmentálódott a magyar közoktatás.
„Ez a folyamat a társadalom törzsiesedéséhez vezet. Jelenleg az alapján, hogy milyen iskolába jár, elég nagy pontossággal le tudjuk írni egy gyerek és a családja társadalmi- anyagi helyzetét” – állapítja meg Lannert Judit.
Az alacsony színvonalú állami közoktatással szemben kialakult egy valamivel jobb egyházi oktatás, és ez hosszú távon újratermeli a társadalmi különbségeket – teszi hozzá Polónyi. Nyilvánvalónak tekinti, hogy az állami közoktatás alacsony színvonala miatt választják egyre többen ezt az intézményi formát.
