Rétvári Bence szerint a tankerületi központoknak köszönhetően csökkennek a társadalmi különbségek

Rétvári Bence azt mondta, a tankerületi központok rendszere jobban ki tudja egyenlíteni a társadalmi különbségeket. Utánajártunk, valójában mit mutatnak a statisztikák.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Csepelen, a Dél-Pesti Tankerületi Központ új székhelyének átadóünnepségén úgy fogalmazott, hogy bő tíz évvel ezelőtt indították el azt a folyamatot, amelyben az iskolák fenntartását és később a működtetését is a tankerületi központok vették át - írja az MTI.

Egy 2010-es felmérés azt mutatta, hogy a hatéves gyermekek fejlettségi szintje között akár másfél éves különbség is volt, amit az iskolák nem tudtak megfelelően "ellenpontozni", ezért két intézkedést hoztak:

  • az egyik a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése volt, hogy kevesebb legyen a hátrány, amit a gyermek az iskolába magával visz
  • meg akarták szüntetni azt a helyzetet, hogy ahol nehezebb körülmények között gazdálkodik az önkormányzat, ott az iskola is nehezebb helyzetben volt.

Ezért döntöttek úgy, hogy tankerületi központok legyenek azok, amelyek az iskolákat fenntartják, működtetik. Rétvári kiemelte, hogy a PISA-mérés szerint míg tíz évvel ezelőtt az otthonról hozott hátrányok iskolában való megjelenése 26 százalék volt, ami az állami fenntartás évei alatt már 19 százalékra csökkent.

Érezhető eredménye van tehát, hogy az állam belépett közvetlenül az oktatás rendszerébe

- mondta az államtitkár.

Hogy ez a 20 százalék körül érték azt jelenti-e, hogy a magyar iskolarendszer valóban képes-e ellensúlyozni a nehezebb családi hátteret, az már egy másik kérdés. Érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató a 2015-ös PISA-felmérésben Magyarország esetében már "csak" 21 százalék volt, amellyel az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozott, és az európai OECD-tagok között az utolsó helyen szerepelt. Ez az arány a Franciországban 20, míg Németország a 16 százalék volt, ami azt jelentette, hogy még azokban az országokban is nehéz leküzdeni az iskolarendszerben a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Akkor az OECD-országok között Hongkong végzett az élen 5 százalékos eredménnyel.

Mellesleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó elemzéséből az derült ki, hogy a felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti Nógrád vármegyében. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest vármegyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.

A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.

Azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - vagyis ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.