Központi felvételi, szakképzések, diákok leterheltsége és az iskolába járás kérdései - ezek voltak a hét hírei

Minden, amit a középiskolai jelentkezésről tudni kell, megszületett a döntés a szakképzési rendeletről. Mennyire leterheltek a magyar diákok és hány éves kortól járjanak egyedül iskolába? Összegyűjtöttük a hét legfontosabb híreit.

Középiskolai felvételi előkészítők: mutatjuk mennyibe kerülnek

Sok középiskolába készülő diákot iratnak be a szülők központi előkészítőre, hogy biztosan jól sikerüljön a felvételi írásbeli. Szeptembertől már sok helyen lehet jelentkezni ezekre a felkészítőkre, ezért összeszedtük, hogy milyen opciók közül válogathatnak a diákok és szüleik.

Ebben a témában is az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyibe is kerül pontosan. Az árak az elmúlt években jelentősen megemelkedtek, így most egy komplex 12-16 alkalmas felkészítő minimum ára nagyjából 60 ezer forint. De lehet csak magyar vagy matematika korrepetálást is választani, abban az esetben átlagosan 30-40 ezer forinttal kell számolni.

Szinte minden típusból lehet válogatni: találtunk csak online induló oktatást, de olyat is, ahol személyes jelenlét mellett az órák később online visszanézhetőek. Sok helyen online letölthető feladatsorokat is adnak a diákoknak, vagy lehetőséget nyújtanak egy próbafelvételi megírására. Érdemes a gyermekek képességeit és beállítottságukat figyelembe venni a választás során, hogy a számukra leghasznosabb felkészítőt kaphassák.

 

Mikortól járjon egyedül a gyerek iskolába?

Több országban, köztük Magyarországon is, egy kutatás miatt megkérdezték a szülőket, hogy hány éves kortól engednék először egyedül közlekedni gyermekeiket az otthonuk és az iskola között. A magyar szülők inkább 10 éves koruk után engednék el egyedül a gyerekeket, míg például Horvátországban vagy Szlovéniában már ez alatt a kor alatt is.

A távolság mértéke azonban családonként, sőt, akár gyerekenként is különböző lehet abban az esetben, ha a diákok más szintű, vagy más típusú iskolákba járnak. Bár sem az európai, sem kifejezetten a magyar gyerekek nem találkoznak olyan extrém körülményekkel - ami miatt kifejezetten veszélyes lenne az utazás - de a távolságok miatt nekik is akár több órát vehet igénybe az iskolába járás.

Megkérdeztük a magyar szülőket, hogy ők hány éves kortól engedik el egyedül az iskolába a gyerekeket. Azt is elmesélték, hogy mivel közlekednek és milyen távolságokra kell utazniuk:

 

Szakképzési rendelettervezet

Nagy port kavart Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tervezete, amelynek értelmében bizonyos szakmákban szakmai felügyelet mellett eltörölnék a képesítést az adott munkavállalónak. Ilyen szama lenne például a cukrászati készítmények készítése, építmények kül- és beltéri felületeinek festése vagy a villamos gépek és készülékek karbantartása.

A témával kapcsolatban Zsuffa Ákost, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnökét kérdeztük.

Csütörtökön azonban döntött a kormány a szabályok megváltoztatásáról

A Kormányinfón a Gazdaságfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy nem lesz változás a szabályozott szakmákban.

A társadalmi vita lezárult, a kormány, ahogy korábban, úgy most is a magyar vállalkozások oldalán áll, így a beérkező javaslatok és visszajelzések alapján a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arról döntött, hogy a felülvizsgálatot azonnali hatállyal felfüggeszti.

A tárca hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a dolgozók biztonsága érdekében, ezért ennek megfelelően nem kerül sor az érintett jogszabályok módosítására, így azok változatlanok maradnak.

2023-24-es középiskolai felvételi legfontosabb dátumai

A középiskolai felvételivel már idén el kell kezdeni foglalkozni, ugyanis október 20-ig kell a középfokú iskoláknak közzétenni a felvételi tájékoztatóikat. Ebben többek között meghatározzák a felvételi eljárás módját és a tanulmányi területeket. Ezután november 15-én derül ki, hogy melyek azok a gimnáziumok, ahol a központi írásbelit meg lehet írni.

November 30-ig lehet jelentkezni központi írásbeli vizsgára közvetlenül abban a vizsgát szervező intézményben, ahol szeretnétek azt megírni. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” a középfokú iskolákba történő jelentkezést, arra külön kell majd jelentkeznetek 2024. február 21-ig.

2024 január 20-án írják a központi írásbeli vizsgát a gimnáziumba jelentkezők. A szóbeli vizsgákat majd március 4 és 20 között tartják. Május 2-án kapja meg minden tanuló a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatot.

THE-rangsor: három magyar egyetem is szerepel a listán

Megérkezett a Times Higher Education friss, 2024-es felsőoktatási rangsora. A legjobb 1000 egyetem között három magyar is szerepel.

A hazai felsőoktatási intézmények közül a legjobb Semmelweis Egyetem lett, ugyanis a 251-300. helyet szerezte meg. A Debreceni Egyetem a 601-800. helyen, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801-1000. helyen végzett. A listát itt tudjátok megnézni.

Mennyire leterheltek a magyar diákok?

Egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. A felmérésből kiderült, hogy az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 óra volt.

Ez mára már jócskán megváltozott. Lapunk a Szülői Hang közösségi oldalán kérdezte meg, hogy mit tapasztalnak, mennyire leterheltek a gyermekeik. A beküldött válaszokból kiderült, hogy alsó tagozatban még nincsen annyi lecke. Délutánonként a napköziben a gyerekek viszonylag sok időt töltenek a szabad levegőn. Az ötödik osztálytól felfelé azonban már kezd tetemes lenni a tananyag mennyisége, így otthon is egyre többet kell a gyerekeknek tanulni. A középiskolában viszont már brutális mennyiségű tananyaggal szembesülnek a diákok. A két nagyobb gyerekemnek annyi időt kell az iskolában lenni, mint amennyi egy felnőtt munkaideje. Ez borzasztó – fejtette ki egy édesanya.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.