Felvonulásokat szerveznek nekik, propaganda játékokat kapnak, közben pedig a fronton harcoló katonáknak kell ruhákat varrniuk vagy mobil kályhát készíteniük az orosz iskolásoknak.
Háborúra készíti a gyerekeket Oroszország az oktatás és az iskolai tanterv radikális átalakításával - állítja a CNN.
A lap szerint az orosz iskolákban az orosz-ukrán háború - vagy ahogy ők nevezik, a "különleges katonai hadművelet" - kezdete óta kiemelt figyelmet kap a fegyveres erőkben való szolgálat és a haza védelmének népszerűsítése. Egyre több óvodában és iskolában kell a gyerekeknek egyenruhát viselni és menetgyakorlaton részt venni, míg a nagyobbakat lövészárkok ásására és a valódi fegyverekkel történő célzásra oktatják, de Szergej Krakcov oktatási miniszter nyilatkozata szerint az országban körülbelül tízezer "katonai" klub is működik az iskolákban és a főiskolákon.
Belgorodban például a 7-8 éves gyerekeket többek között arra tanítják, hogy hogyan kell az automata fegyvereket használni és géppisztolyt összeszerelni, de nem ritkák a felvonulások sem, amiken a gyerekek egyenruhában, automata fegyverekre hasonlító utánzatot szorongatva vonulnak fel. Asztrahán városában ugyanakkor nem olyan rég az ukrajnai háború jelképeként elhíresült "Z" betűs játékjárművekkel ajándékozták meg az óvodásokat. Az Egységes Oroszország párt pedig iskolás gyerekekkel varrat nadrágokat és sapkákat a katonáknak Vlagyivosztok városában, míg a voronyezsi műszaki iskola diákjainak már mobil kályhákat és lövészárok-gyertyákat kell gyártaniuk, a fogyatékossággal élő diákoknak pedig fejpántokat és kötszereket.
Mindezek mellett Vlagyimir Putyin augusztusban egy olyan törvényt is aláírt, ami 2024-től „A biztonság és a haza védelmének alapjai" nevű új kötelező tantárgyat vezetné be az iskolákban, de olyan tanfolyamokat is meghirdettek a gyerekek számára, amik szintén a katonáskodást és a háborúzást népszerűsítik, többek között katonai sportjátékokkal, veteránokkal való találkozással és katonai egységekhez való kiándulással.
Putyin ugyanakkor az utasítások mellett maga is kiveszi a részét a gyerekek militarizálásából, legutóbb például a Kremlben tartott egy olyan előadást, amiben egy nagyapja által küldött, a II. világháború idején írt levélről számolt be egy iskolás csoportnak. Az sem ritka ugyanakkor, hogy katonák látogassanak el az iskolákba, akik az Ukrajnában szerzett "tapasztalataikról" beszélnek a tanulóknak, azokat a nézeteket hangsúlyozva, amik az új orosz tankönyvekben is szerepelnek. Ami egyébként az 1956-os magyarországi eseményekkel kapcsolatban is azt írja, hogy
"A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában".
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
