Státusztörvényből vizsgáztatta a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium

A törvény végrehajtási rendelete egyelőre még meg sem jelent, a belügy viszont kíváncsi volt arra, hogy a tervezet alapján mennyire felkészültek a tankerületi vezetők.

  • Székács Linda

Kérdőíves felmérés formájában vizsgáztatta a státusztörvényből a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium - értesült róla a Népszava.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy tanév előtti értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

A "vizsgáztatás" ugyanakkor meglehetősen problémás, tekintve, hogy a törvény végrehajtási rendelete egyelőre még nem jelent meg, továbbá az új szabályokról szeptember 15-ig kell tájékoztatnia az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a Belügyminisztériumnak.Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a tanévkezdésben is problémákat okoz.

A törvénytervezet például heti 24 órában határozza meg a heti kötelező tanítási órák számát, ami fölött a túlórákat ki kell fizetni, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint viszont az iskolák egyelőre nem merik heti 25-26 órában beosztani a tanárokat, mert a tankerület nem tudja, milyen költségkeretük lesz ezek kifizetésére, ezért sorra szüntetik meg az iskola utáni szakköröket és egyéb foglalkozásokat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információ szerint a tantestületekre egyelőre a bizonytalanság jellemző, de "az is előfordult, hogy az intézményvezetők még olyan kérdésekben is végrehajtási utasításokra várnak, amelyeket a jogszabálymódosítások nem is érintenek".

Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet megjelenése, a Belügyminisztérium nem reagált.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.