A törvény végrehajtási rendelete egyelőre még meg sem jelent, a belügy viszont kíváncsi volt arra, hogy a tervezet alapján mennyire felkészültek a tankerületi vezetők.
Kérdőíves felmérés formájában vizsgáztatta a státusztörvényből a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium - értesült róla a Népszava.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy tanév előtti értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.
A "vizsgáztatás" ugyanakkor meglehetősen problémás, tekintve, hogy a törvény végrehajtási rendelete egyelőre még nem jelent meg, továbbá az új szabályokról szeptember 15-ig kell tájékoztatnia az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a Belügyminisztériumnak.Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a tanévkezdésben is problémákat okoz.
A törvénytervezet például heti 24 órában határozza meg a heti kötelező tanítási órák számát, ami fölött a túlórákat ki kell fizetni, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint viszont az iskolák egyelőre nem merik heti 25-26 órában beosztani a tanárokat, mert a tankerület nem tudja, milyen költségkeretük lesz ezek kifizetésére, ezért sorra szüntetik meg az iskola utáni szakköröket és egyéb foglalkozásokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információ szerint a tantestületekre egyelőre a bizonytalanság jellemző, de "az is előfordult, hogy az intézményvezetők még olyan kérdésekben is végrehajtási utasításokra várnak, amelyeket a jogszabálymódosítások nem is érintenek".
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet megjelenése, a Belügyminisztérium nem reagált.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
