Maruzsa Zoltán államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a tankerületi központok felett regnáló elnöknek írt nyílt levelet a A PDSZ Országos Választmánya. A levélben összegyűjtötték, hogy milyen ellentétes eljárások zajlanak az iskolákban a hozzájuk eljutott információk alapján. Több esetben is olyan dolgokra utasítja az intézményeket a tankerület, amelyeket a jogszabály alapján nem lenne kötelességük végrehajtani.
Az intézményvezetők végrehajtási utasításokra várnak olyan kérdésekben is, amelyeket a jogszabálymódosítások egyáltalán nem érintenek – írja a szakszervezet. Állítólag tankerületi központi utasításokra nem lehetséges az iskolákban csoportbontás keretében 14 fő alatti csoportokat létrehozni, ezáltal veszélybe kerül egyes nyelvek csoportbontásban történő oktatása, konkrétan egyes nyelvek oktatása is. Annak ellenére, hogy a létszámokra vonatkozó jogszabály 2023. szeptember 1-jétől nem módosul.
A másik gyakori probléma, amelyet a PDSZ jogsegélyszolgálatának jeleznek a pedagógusok a tantárgyfelosztás szerint ellátandó tanítási órák, foglalkozások számára vonatkoznak. Több intézményből jelezték, hogy a tankerületi központ szóbeli utasítására a jövő héten minden nap 08.00-tól 16.00 óráig minden pedagógusnak az intézményben kell tartózkodni.
"Ez a munkáltatói, egyben fenntartói utasítás álláspontunk szerint teljességgel jogellenes, az pedig különösen jogsértő, ha a benntartózkodást a teljes heti munkaidőre, tehát a kötetlen munkaidő terhére is elrendeli." – vélik
A tanítási órák számát a 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítások viszont már érintik: a pedagógusok heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását pedig maga határozza meg.
A szakszervezet szerint a módosításból az következik, hogy az osztályfőnököknek, a munkaközösségvezetőknek heti 22-nél több tanóra, ha mindkét megbízást betölti, heti 20-nál több tanóra a tantárgyfelosztásban rendes munkaidőben nem állapítható meg. Az előírt többlettanítás 2023. december 31-éig rendkívüli munkaidőnek minősül, 2024. január 1-jétől pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti többlettanításként állapítható meg.
"Annak érdekében, hogy tartalmi észrevételeket tehessünk, kérjük Államtitkár urat, szíveskedjék megküldeni címünkre a végrehajtási rendelet jelenlegi változatát, amelybe az eddigi esetleges változtatások bekerültek."
– írják a levélben. További kérésük, hogy a fenti felvetéseik alapján készüljön világos tájékoztató az igazgatók és a nevelőtestületek számára annak érdekében, hogy a tantárgyfelosztások, a munkaterhelés, az intézményben tartózkodás rendje, összességében a foglalkoztatás minden intézményben jogszerű legyen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
