A PDSZ szerint a kormány kapkodásáról árulkodik a tanév rendjének későn megjelent tervezete, miközben az igazi felmondási hullám még el sem kezdődött

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.

  • Székács Linda

„Van olyan intézmény, ahol az alsós tanítónak már most jelezték, hogy felső osztályban fog tanítani, bár azt nem mondták meg, hogy hányadik osztályban” - nyilatkozta a PDSZ országos választmányi tagja, Komjáthy Anna a 444.hu-nak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője szerint az, hogy a 2023/24-es tanév rendje szokatlanul későn, augusztus 22-én jelent meg azt mutatja, hogy a kormány kapkod, és olyan döntéseket hoz, "amelynek egyelőre nem látszik a következménye." Ide sorolja többek között azt is, hogy a tanév rendje szerint idén hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő nyári szünettel számolhatnak a pedagógusok és a gyerekek, ami azért is problémás, mert az egyre korábban érkező hőhullámok és az iskolák korszerűtlensége miatt június végén már nem megvalósítható az érdemi tanítás.

A tanév rendjét itt nézhetitek meg:

Komjáthy Anna szerint ugyanakkor, mire a tanév rendje megjelent, addigra a pedagógusok többsége már felvette a munkát az iskolában, hiszen a feladatkörük nem csak tanításból áll, hanem számos adminisztratív, az oktató-nevelő munkát előkészítő feladatból is, mint például a tantermek előkészítése, kommunikáció a szülőkkel és alakuló értekezletek, amihez egyébként fontos lett volna tudni a tanév rendjét és a fontos időpontokat.

Bár a kormány tagadja, problémát okozhatnak a tanévkezdésben a betöltetlen tanári pozíciók is, hiszen még mindig több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, amit már a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is elismerte, aki azt is hozzátette, hogy a státusztörvény miatti felmondási hullámra szeptember vége felé lehet számítani, hiszen szeptember 15. és szeptember 29. között kell majd nyilatkozniuk arról, hogy folytatják-e a munkát az új jogállási törvény hatálya alatt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.