Bírálják a tanév rendjének tervezetét és a státusztörvényt is - Ezek voltak a hét legfontosabb történései

Számos dologban akad(t) egyeztetni valója kormánynak ezen a héten is a szakszervezetekkel. Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amiről a héten már volt is személyes egyeztetés, de augusztus 4-ig kritizálhatták a a tanév rendjének tervezetét is. A héten pedig egy nagyon fontos időpont is lejár: ma éjfélig adhatjátok le a jelentkezéseteket, ha pótfelvételiznétek.

  • Székács Linda

Hamarosan véget ér a pótfelvételi

Vasárnap éjfélig adhatják le a jelentkezésüket azok a diákok, akik pótfelvételin szeretnének bekerülni valamelyik egyetem képzésére. Pótfelvételin csak azok a diákok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során vagy nem adtak le érvényes jelentkezést, vagy jelentkeztek, de egyik képzésre sem nyertek felvételt. A legfontosabb tudnivalókat a pótfelvételiről ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Ide kattintva pedig azt is megírtuk, mire figyeljetek, mielőtt leadjátok a jelentkezésetek, továbbá körülnéztünk, hogy milyen szakok közül válogathattok. Figyelem, ez a lista nem teljes, érdemes kifejezetten az egyetemek és egyetemi karok honlapjain kutakodnotok. Ha arra is kíváncsiak vagytok, milyen ponthatárokra számíthattok, kattintsatok ide.

Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete

Százezres különbségeket ígérő teljesítménybérezés, kötelező eskütétel, kozmetikázott eskütétel. A héten megjelent a státusztörvény tervezete, aminek a legfontosabb pontjait, valamint a szakszervezetek kritikáit ebben a cikkünkben foglaltuk össze. A héten egyébként Maruzsa Zoltán egyeztetésre is hívta a szakszervezeteket, előrelépés azonban nem történt, csak ígéretek születtek. Augusztus 8-án folytatódnak az egyeztetések, 16-án pedig újabb sztrájktárgyalás is lesz.

Megkezdődött az új tankönyvek kiszállítása

Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. A 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv változtatásait felmenő rendszerben vezetik be, így a most kezdődő, 2023/24-es tanév ennek a bevezetésnek az utolsó éve. Idén a 4., 8. és 12. évfolyamon is a megújított tankönyvekből tanulhatnak a diákok.

 

Egyetemi ügyintézések

Kollégiumi jelentkezés, beiratkozás, tárgyfelvétel - számos tennivaló vár rátok augusztusban, hogy zökkenőmentes legyen a tanévkezdés az egyetemeken. A héten számos cikket írtunk, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot nektek.

Ha kollégiumba jelentkeznétek, itt megtaláljátok, milyen dokumentumokat kell beszereznetek, ide kattintva pedig a kollégiumok árait is megtaláljátok, egy külön cikkben pedig a szakkollégiumi lehetőségeket is összeszedtük nektek. Mielőtt elmentek beiratkozni, olvassátok el, mi szerepel a hallgatói szerződésben, amit akkor kell aláírnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, ha pedig már a tárgyfelvételen agyaltok, itt elmagyaráztuk, mit kell tennetek.

 

4906 elsőst buktattak meg a 2022/23-as tanévben

Egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain. Ezzel az általános iskolába járó évfolyamok közül a 6-7 éves gyerekeknék a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog. A lehetséges okokról ebben a cikkünkben írtunk.

Nem mindenki örülne a hosszabb tanévközi szüneteknek

Bár a hivatalos tanév rendje még mindig nem jelent meg, tervezet már van róla a Belügyminisztérium oldalán. Ebből az derült ki, hogy a következő tanév szeptember 1-jén kezdődne, de a megszokottnál jóval később, 2024. június 21-én érne véget, cserébe viszont hosszabbak lennének az évközi szünetek, tehát az őszi, a téli és a tavaszi szünet. A tervezetet több szervezet is kritikával illette, Németh Szilvia oktatáskutató pedig az Eduline-nak azt mondta: a hosszabb tanév és az évközi teendők együttese "adminisztratív turbulenciát" okozna az iskolákban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.