Soha nem látott magyar siker a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Magyar csapat korábban még egyszer sem szerepelt dobogós helyen a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia csapatversenyén, most viszont a harmadik helyig jutottak.

  • Székács Linda
Egyénileg egy ezüstérmet és egy bronzérmet, csapatversenyben pedig egy bronzérmet szereztek a magyar diákok a július végén Bulgáriában megrendezett Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián - tudatta az Eduline szerkesztőségével a Nyelvtudományi Kutatóközpont.

A két magyar csapat egy többfordulós kiválasztás után állt össze. A versenyhez a diákoknak olyan ismeretekre volt szüksége, mit a nyelvek struktúrájának ismerete, az azokban megfigyelhető érdekes és rendhagyó jelenségek felfedezésének képességére, valamint logikus matematikai gondolkodás, a kombinatorikai és logikai feladatok gyors átlátásának képességére. A versenyen 38 ország, 52 csapat és 205 versenyző vett részt, a feladatok között pedig olyan nyelvek szerepeltek, mint a guazapáni xinka nyelv és a síksági krí nyelv, vagy az Amazóniában beszélt apuriná nyelv.

Egyéniben a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjai, Móricz Benjamin ezüstérmet, Bognár András Károly bronzérmet szerzett, míg a Baranyai Lili (Miskolci Hermann Ottó Gimnázium) – Hegedűs Júlia (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) – Molnár-Szabó Vilmos (Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium) – Móricz Benjamin alkotta "Uborka" csapat bronzérmes lett.

Soha korábban nem ért el még magyar csapat dobogós helyezést a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia csapatversenyén

- írja a Nyelvtudományi Központ.

 

Történelmi siker a bulgáriai Banskóban a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián (IOL)!A csapatversenyen a Baranyai Lili...

Posted by Tudományos Olimpikonok on Saturday, July 29, 2023
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.