A parlament ezen a héten tárgyalta először a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály pénzügyminiszter legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg és méltatta, hogy ma mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, valamint a közoktatásra és az egészségügyre, mint 2010-ben - számolt be róla a Népszava.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz, így "nem kellett foglalkozni" a 14 év alatt 67 százalékosra emelkedett inflációval, ami torzítja a költségvetést. Ugyanakkor - írja a Népszava - ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat. Míg ugyanis a nyugellátásokra a kormány 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötte, jövőre ez mindössze 7,1 százalék lesz, egészségügyre 3,6 százalékot fordítanak majd (ez a szám 2010-ben 4,5 százalék volt), az oktatás pedig idén van történelmi mélyponton. Erre 2023-ban 3,6 százalék jut, de jövőre is alig 0,4 tizeddel emelkedik, kereken 4 százalékra tehát, ami jóval lemarad a 4,8 százalékos uniós átlagtól, a 2012-2021 között az oktatásra költött 4,9 százalékos aránytól pedig pláne.
Ebben a 4 százalékos összegben ráadásul benne van az a tanári béremelés is, amit a kormány uniós forrásokból akar finanszírozni. Ha viszont nem érkeznek meg az ehhez szükséges források, akkor az oktatásra forított pénzek továbbra is maradnak az idei történelmi mélypont közelében.
