Történelmi mélyponton az oktatásra fordított költségvetési kiadások

Jövőre az oktatásra, az egészségügyre és a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a kormány, mint a 2010-ben leköszönt, válságkezelő Bajnai-kormány

  • Székács Linda

A parlament ezen a héten tárgyalta először a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály pénzügyminiszter legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg és méltatta, hogy ma mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, valamint a közoktatásra és az egészségügyre, mint 2010-ben - számolt be róla a Népszava.

A lap szerint ugyanakkor a pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz, így "nem kellett foglalkozni" a 14 év alatt  67 százalékosra emelkedett inflációval, ami torzítja a költségvetést. Ugyanakkor - írja a Népszava - ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat. Míg ugyanis a nyugellátásokra a kormány 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötte, jövőre ez mindössze 7,1 százalék lesz, egészségügyre 3,6 százalékot fordítanak majd (ez a szám 2010-ben 4,5 százalék volt), az oktatás pedig idén van történelmi mélyponton. Erre 2023-ban 3,6 százalék jut, de jövőre is alig 0,4 tizeddel emelkedik, kereken 4 százalékra tehát, ami jóval lemarad a 4,8 százalékos uniós átlagtól, a 2012-2021 között az oktatásra költött 4,9 százalékos aránytól pedig pláne.

Ebben a 4 százalékos összegben ráadásul benne van az a tanári béremelés is, amit a kormány uniós forrásokból akar finanszírozni. Ha viszont nem érkeznek meg az ehhez szükséges források, akkor az oktatásra forított pénzek továbbra is maradnak az idei történelmi mélypont közelében.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.