Jövőre az oktatásra, az egészségügyre és a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a kormány, mint a 2010-ben leköszönt, válságkezelő Bajnai-kormány
A parlament ezen a héten tárgyalta először a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály pénzügyminiszter legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg és méltatta, hogy ma mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, valamint a közoktatásra és az egészségügyre, mint 2010-ben - számolt be róla a Népszava.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz, így "nem kellett foglalkozni" a 14 év alatt 67 százalékosra emelkedett inflációval, ami torzítja a költségvetést. Ugyanakkor - írja a Népszava - ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat. Míg ugyanis a nyugellátásokra a kormány 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötte, jövőre ez mindössze 7,1 százalék lesz, egészségügyre 3,6 százalékot fordítanak majd (ez a szám 2010-ben 4,5 százalék volt), az oktatás pedig idén van történelmi mélyponton. Erre 2023-ban 3,6 százalék jut, de jövőre is alig 0,4 tizeddel emelkedik, kereken 4 százalékra tehát, ami jóval lemarad a 4,8 százalékos uniós átlagtól, a 2012-2021 között az oktatásra költött 4,9 százalékos aránytól pedig pláne.
Ebben a 4 százalékos összegben ráadásul benne van az a tanári béremelés is, amit a kormány uniós forrásokból akar finanszírozni. Ha viszont nem érkeznek meg az ehhez szükséges források, akkor az oktatásra forított pénzek továbbra is maradnak az idei történelmi mélypont közelében.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
