Tanársztrájk Romániában, egyeztetések a szakszervezetekkel és a civilekkel a Belügyminisztériumban, megjelentek a KSH friss adatai a márciusi nettó és bruttó átlagfizetésekről, miközben lezajlott az írásbeli érettségik utolsó hete. Ez a hét sem telt eseménytelenül, mutatjuk a legfontosabb híreket.
Folytatódtak az írásbeli érettségik
Pénteken pedig véget is ért a 2023-as tavaszi írásbeli érettségi időszaka. Az utolsó héten a diákok többek között emelt szintű informatika, pszichológia, fizika, média és számos nyelvi érettségit írtak, például spanyolt, franciát és olaszt. Az érettségi júniusban a szóbeli vizsgákkal folytatódik, emelt szinten június 7. és 14. között, középszinten pedig június 19-től egészen 30-ig vizsgáznak a diákok.
150 ezer tanár sztrájkol Romániában
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a román pedagógiai szakszervezetek, melyhez az ország pedagógusainak közel fele csatlakozott. A román tanárok követelései nagyon hasonlóak a magyarokéhoz, jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést szeretnének, mellyel kapcsolatban - egyelőre - nem sikerült megegyezniük a kormánnyal. Nicolae Ciuca a napokban lemondott a kormányfői pozíciójáról. A román kormány béremelés helyett évi 2500 lejes (190 ezer forintos) bónusszal oldaná meg a tanárok problémáit.
A BGE is kifizeti a hallgatók Erasmus költségeit a következő félévben
Feltéve persze, ha addig nem oldódik meg az ügy. Johannes Hahn uniós költségvetési biztos a héten aggodalmát fejezte ki a magyarországi helyezettel szemben, akkor úgy látta, a kérdés megoldása akár a jövő nyári uniós választások utánra tolódhat, mert a magyar kormány egyelőre csak ígéreteket és tervezeteket mutat fel, nem pedig eredményeket. Néhány nappal később az a hír érkezett, hogy már Brüsszelben van az a törvényjavaslat, amely szerint a kormény hajlandó eltávolítani a kifogásolt személyeket az egyetemek kuratóriumaiból, sőt, még túl is teljesítik az ezzel kapcsolatos elvárásokat.
Civil egyeztetést hívott össze a belügy
A pártokkal való szerdai egyeztetést követően - melyen a civilek nem kaptak szót - a Belügyminisztérium őket is behívatta. Volt, aki éjjel 1-kor kapott arról üzenet, hogy 9-re várják a minisztériumban. Az egyeztetésről ide kattintva olvashattok.
A statisztikák szerint közel 600 ezer forint a magyarok bruttó átlagkeresete
Márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete - derült ki a héten a KSH adataiból, amely szerint a nettó átlagkereset is 16,5 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál, a magas infláció miatt mégis jóval kevesebbet ér.
Újabb ingatlanokat kaphatnak az egyetemi alapítványok
Kórházak, földek és még repülőtér is szerepelt a szerdán vitára bocsátott törvénymódosítási javaslatban, amely számos önkormányzati tulajdonú ingatlant adna az egyetemi vagyonkezelő alapítványoknak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például egy józsefvárosi társasház földszintjét kapná meg, a Széchenyi István Egyetem pedig a Győr-Pér Repülőtér Kft. 15,25 százalékát.
Egyre népszerűbbek a pedagógusképzések - legalábbis a kormány szerint
Nem lát problémát a pedagógusképzésekre jelentkezők számában a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Pedagógusképzésekre az idei felvételin összesen 18 ezren jelentkeztek, ebbe azonban beletartoznak a konduktorok, gyógypedagógusok és kisgyermeknevelők is, nem csak a tanárok, akikből a legnagyobb a hiány. Osztatlan tanári képzésekre idén 3357 fő jelentkezett, fizika-kémia szakpárra viszont az egész országban mindössze egyetlen egy.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
