Reggel 8-kor közép- és emelt szintű fizikával folytatódnak az írásbeli érettségik. Hogy hogyan pontozzák ezeket és milyen feladattípusokból állnak a feladatlapok, arról itt olvashattok részletesen,
A középszintű írásbeli teljesítésére összesen 120 percet kaptok. A feladatsor két részből áll, egy 20 kérdéses feleletválasztós "tesztből" és négy komplex, összetett feladatból. Az utolsó kettő közül azonban a matekérettségihez hasonlóan csak egyet kell megoldani. Az írásbelivel maximum 90 pontot gyűjthettek, segítségképp közép- és emelt szinten is használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.
Milyen témakörök lehetnek?
A feleletválasztós teszt tartalmi arányai az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján így alakulnak:
„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják a tájékoztatóban.
Ebben a részben összesen 50 pontot szerezhettek a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.
Milyen az emelt?
8-tól nem csak a középszinten vizsgázók, de az emeltesek is megmérettetika tudásukat. Számukra a vizsga három részből áll, amit 240 perc alatt kell teljesíteniük maximum 100 pontért cserébe.
Csakúgy, mint középszintén, a feladatlap itt is egy feleletválasztós tesztből áll, ami összesen 15 kérdést tartalmaz, és amelyben a témakörök aránya a következő:
A harmadik rész maximális pontszáma 47, így áll össze tehát a maximum megszerezhető 100 pont.
A feladatsorokat már elérhetitek nálunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
