Alig kezdődtek el, már véget is értek a 2023-as írásbeli érettségi vizsgák.
Éppen 3 héttel ezelőtt, május 5-én nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődött az idei érettségi szezon, május 26-án délben pedig az olasszal zárult. A tavaszi vizsgák során mintegy 111 100 vizsgázó mérettette meg magát az ország 1163 helyszínén.
A legtöbb emelt szintű érettségit angolból tették, összesen 18 848, de középszinten is sokan, 45 864-en vizsgáztak.
Az első heti vizsgák után a választható és szakmai vizsgatárgyak következtek, a menetrend a következőképp alakult:
Rendben zajlottak a vizsgák
Bár a május 10-i történelem érettségit megelőzően kedd este az Érettségi 2023 nevű Facebook-csoportban terjedni kezdett néhány olyan fotó, ami 2023-as dátummal hihetőnek tűnő esszétémákat ábrázolt, a kép végül hamisnak bizonyult, amit az Oktatási Hivatal is megerősített. Ettől eltekintve az idei vizsgák botrányok nélkül, rendben zajlottak, mindössze az emelt szintű informatika érettségi során léphetett fel valamilyen technikai probléma, amit hivatalosan négyen jeleztek az OH-nak.
Az érettségi június 7. és 14. között az emelt szintű, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.
Az érettségiről mi is részletesen beszámoltunk, a (nem hivatalos) megoldásokat rögtön a vizsgák után megosztottuk. Gyűjtőcikkünket a nem hivatalos és hivatalos megoldásokról itt találjátok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
