Több vizsgázó is problémát jelzett az emelt szintű informatikaérettségin

Hétfőn több mint 5000 diák vizsgázott informatikából emelt szinten. Az Oktatási Hivatal szerint hivatalosan négy vizsgázó jelzett fennakadást technikai problémák miatt.

  • Székács Linda

„Vártam a hírt, de sehol nem látom, hogy az infó emelt érettségin gáz volt. Ugyanis sikerült egy olyan kódot íratni a gyerekekkel, ami úgy leterhelte a rendszert, hogy nem futott a gépeken” – olvasható egy Facebook-posztban, amit a Telex vett észre.

Május 22-én, az emelt szintű informatikaérettségi napján 142 helyszínen több mint 5000 diák vizsgázott. A Telex a fennakadással kapcsolatban felkereste az Oktatási Hivatalt, többek között arra voltak kíváncsiak, mi okozhatta azt, és hogy újra kell-e írni a vizsgát azoknak a diákoknak, akik problémát tapasztaltak.

Válaszában a hivatal azt írja: „A vizsgázók számára a vizsgaszervező intézmény (az illetékes kormányhivatal) biztosítja a szükséges számítógépeket a megfelelő szoftverekkel. (…)

Országosan összesen 4 vizsgázó jelezte hivatalosan, hogy technikai nehézsége volt, további 2 fő határidőn kívül nyújtott be ilyen jellegű észrevételt. A 3 érintett vizsgahelyszínen 3 különböző technikai okot jeleztek, tehát helyi körülmények okozhatták ezeket. A kormányhivatalok egyedileg kivizsgálják a felmerült problémákat, ehhez az Oktatási Hivatal minden technikai segítséget megad.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.