Hétfőn több mint 5000 diák vizsgázott informatikából emelt szinten. Az Oktatási Hivatal szerint hivatalosan négy vizsgázó jelzett fennakadást technikai problémák miatt.
„Vártam a hírt, de sehol nem látom, hogy az infó emelt érettségin gáz volt. Ugyanis sikerült egy olyan kódot íratni a gyerekekkel, ami úgy leterhelte a rendszert, hogy nem futott a gépeken” – olvasható egy Facebook-posztban, amit a Telex vett észre.
Május 22-én, az emelt szintű informatikaérettségi napján 142 helyszínen több mint 5000 diák vizsgázott. A Telex a fennakadással kapcsolatban felkereste az Oktatási Hivatalt, többek között arra voltak kíváncsiak, mi okozhatta azt, és hogy újra kell-e írni a vizsgát azoknak a diákoknak, akik problémát tapasztaltak.
Válaszában a hivatal azt írja: „A vizsgázók számára a vizsgaszervező intézmény (az illetékes kormányhivatal) biztosítja a szükséges számítógépeket a megfelelő szoftverekkel. (…)
Országosan összesen 4 vizsgázó jelezte hivatalosan, hogy technikai nehézsége volt, további 2 fő határidőn kívül nyújtott be ilyen jellegű észrevételt. A 3 érintett vizsgahelyszínen 3 különböző technikai okot jeleztek, tehát helyi körülmények okozhatták ezeket. A kormányhivatalok egyedileg kivizsgálják a felmerült problémákat, ehhez az Oktatási Hivatal minden technikai segítséget megad.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
