Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.
Szerdán tartja a parlamenti pártokkal a Pintér Sándor-vezette Belügyminisztérium azt a státusztörvényről szóló egyeztetést, amelyet a pénteki diáktüntetés előtt nem sokkal jelentett be. A konzultáció megosztotta mind az ellenzéki pártokat, mind a tanári érdekképviseleteket. A Tanítanék Mozgalom szerint nem érdemes rá elmennie az ellenzéknek, mert a státusztörvény „nem tárgyalási alap”, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban ezzel nagy adut adnának a kormány kezébe és álegyeztetésről nem előre szoktak beszélni.
A Jobbik és az LMP jelezte, részt vesznek, hogy elmondhassák a törvénnyel kapcsolatos problémákat, a Momentum azonban „átlátszó és hazug látványegyeztetést” emlegetett, a DK pedig korábban azt közölte: ők csak akkor vennének részt, ha arra meghívják a pedagógus- és diákszervezeteket is, amely szerintük sem fog megtörténni. A Telex viszont arról ír, úgy tudják, minden párt ott lesz végül a szerda délelőtti egyeztetésen. Ide frakciónként egy-egy képviselőt és szakértőt küldhetnek.
A lap információi szerint ez utóbbit végül arra használják, hogy valóban ott legyenek – a DK által bejelentett feltételeknek megfelelően – az oktatási civil szervezetek. Ugyanis a frakciótagok oktatási szakértőkként a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagját viszik magukkal szakértőként. Kérdés, hogy beengedik-e őket. A DK részéről Barkóczi Balázs korábban azt jelentette be: ő az Egységes Diákfront elnökségi tagjával megy el, ám „ha nem engedik be, akkor a DK sem megy be”.
A Momentumtól Gelencsér Ferenc az ADOM elnökét, Schermann Fruzsinát hívta meg szakértőnek, a párbeszédes Szabó Tímea Piltz Olivér Tanítanék-társalapítót, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivőt, az LMP-s Kanász-Nagy Máté pedig a Civil Közoktatási Platform nem nevesített egyik tagját. A Jobbiktól vagy Ander Balázs vagy Brenner Koloman megy a Belügyminisztériumba, akit Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke fog kísérni – írja a lap.
Mint arról beszámoltunk korábban, kormányzati részről úgy látják: a szakszervezetekkel való egyeztetések jól haladnak, a kormány 34 kérdésben változtatott és a kérdések kétharmadában már egyezségre jutottak. Az érdekvédők azonban másképp látják, szerintük bizonyos területeken ugyan engedett a kormányzat, de a pedagógusok tervezett új jogállásának továbbra is a visszavonását követelik, mert abban továbbra is szerintük kollégáikra nézve hátrányos pontok szerepelnek.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).