Pedagógus- és diákszervezetek képviselőivel mennek a szerdai egyeztetésre az ellenzéki pártok

Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.

  • Tarnay Kristóf

Szerdán tartja a parlamenti pártokkal a Pintér Sándor-vezette Belügyminisztérium azt a státusztörvényről szóló egyeztetést, amelyet a pénteki diáktüntetés előtt nem sokkal jelentett be. A konzultáció megosztotta mind az ellenzéki pártokat, mind a tanári érdekképviseleteket.  A Tanítanék Mozgalom szerint nem érdemes rá elmennie az ellenzéknek, mert a státusztörvény „nem tárgyalási alap”, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban ezzel nagy adut adnának a kormány kezébe és álegyeztetésről nem előre szoktak beszélni.

A Jobbik és az LMP jelezte, részt vesznek, hogy elmondhassák a törvénnyel kapcsolatos problémákat, a Momentum azonban „átlátszó és hazug látványegyeztetést” emlegetett, a DK pedig korábban azt közölte: ők csak akkor vennének részt, ha arra meghívják a pedagógus- és diákszervezeteket is, amely szerintük sem fog megtörténni. A Telex viszont arról ír, úgy tudják, minden párt ott lesz végül a szerda délelőtti egyeztetésen. Ide frakciónként egy-egy képviselőt és szakértőt küldhetnek.

A lap információi szerint ez utóbbit végül arra használják, hogy valóban ott legyenek – a DK által bejelentett feltételeknek megfelelően – az oktatási civil szervezetek. Ugyanis a frakciótagok oktatási szakértőkként a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagját viszik magukkal szakértőként. Kérdés, hogy beengedik-e őket. A DK részéről Barkóczi Balázs korábban azt jelentette be: ő az Egységes Diákfront elnökségi tagjával megy el, ám „ha nem engedik be, akkor a DK sem megy be”.

A Momentumtól Gelencsér Ferenc az ADOM elnökét, Schermann Fruzsinát hívta meg szakértőnek, a párbeszédes Szabó Tímea Piltz Olivér Tanítanék-társalapítót, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivőt, az LMP-s Kanász-Nagy Máté pedig a Civil Közoktatási Platform nem nevesített egyik tagját. A Jobbiktól vagy Ander Balázs vagy Brenner Koloman megy a Belügyminisztériumba, akit Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke fog kísérni – írja a lap.

Mint arról beszámoltunk korábban, kormányzati részről úgy látják: a szakszervezetekkel való egyeztetések jól haladnak, a kormány 34 kérdésben változtatott és a kérdések kétharmadában már egyezségre jutottak. Az érdekvédők azonban másképp látják, szerintük bizonyos területeken ugyan engedett a kormányzat, de a pedagógusok tervezett új jogállásának továbbra is a visszavonását követelik, mert abban továbbra is szerintük kollégáikra nézve hátrányos pontok szerepelnek.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.