Dúró Dóra szerint a kivonulás után kezdődött az érdemi párbeszéd a státusztörvényről

„Felhívtam miniszter úr figyelmét, hogy a hazai források terén az oktatás rosszabbul áll, mint 2001-ben, akkor a GPD-arányos ráfordítás 5,4 százalék volt, 2021-ben csak 4,7 százalék” – idézte fel a szerdai, a Belügyminisztérium és a parlamenti frakciók közti, a státusztörvényről szóló egyeztetést Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese az ATV Start Szigorlat részében, ahol az Eduline munkatársa is részt vett vendégkérdezőként. „Megköszönte ezt az információt” – emlékezett vissza kérdésünkre, hogy hogyan reagált erre Pintér Sándor Belügyminiszter.

A politikus szerint a tárcavezető feladata, hogy nagyobb érdekérvényesítő ereje legyen az oktatásnak a kormányzatban, hogy többletforrásokat lehessen bevonni. Dúró elmondása alapján arra a javaslatára, hogy fegyelmivel ne lehessen pedagógusoknak csökkenteni a bérét, azt a választ kapta, hogy ehhez ragaszkodnak, de ez csak kirívó esetekre vonatkozna,

például, ha valaki többször ittasan megy be az iskolába.

A képviselő ezért elmondása alapján azt kérte, konkrétabban fogalmazzák meg ennek a feltételeit. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban arról beszélt, azt a vitatott passzust, hogy a pedagógusok iskolán kívül sem kritizálhatják az oktatás állapotát, elvben kivették, de „kiszervezve”, a minősítési rendszeren keresztül benne hagyták a tervezetben. Dúró Dóra szerint azonban nincs szándék arra a miniszter részéről, hogy valakinek a véleménye miatt csökkentsék a fizetését. Elmondása alapján „azt is kérte az államtitkártól”, hogy a Nemzeti Pedagógus Karral együtt dolgozzák ki ennek a részletszabályait, magyarul, hogy konkrétan milyen vétségek járhatnak fizetés-csökkentéssel.

Hozzátette: a többletmunkákért az igazgató által növelhető fizetések kapcsán azt javasolta, hogy ha egy pedagógus például hasonló pluszfeladatot végzett, de nem kapott pluszpénzt, akkor a tankerülethez fordulhasson. „Erre azt mondták, hogy ez egy jó javaslat és beépítik” – idézte fel. Állítása szerint a pedagógus-portfóliók rendszerének és a Munka törvénykönyvéből átemelt, pihenőnapokon való rendelkezésre állásnak a felülvizsgálatára is ígéretet kaptak. Mint mondta, volt olyan javaslatuk is, amit elutasítottak és a legtöbbre azt kapták válaszul, hogy „utánanéznek”.

Nem fogadják el, de finomítanák

„Amíg a baloldali pártok ott voltak, egyetlen konkrét szakmai javaslatot sem fogalmaztak meg” – mondta a politikus (a kormány is azt kommunikálta, hogy ilyet csak a Mi Hazánktól kaptak). Kérdésünkre hozzátette, a státusztörvény számukra a módosításaik elfogadásával együtt sem elfogadható. Ugyanakkor szerinte hibás az a stratégia, hogy „ha nem jó az egész, akkor a részeit se változtassuk meg”.

„Amikor ők kivonultak, mi továbbra is benn maradtunk és akkor indult meg az érdemi párbeszéd magáról a törvényről és a szövegszerű módosításokról”

– mondta. A Mi Hazánkon kívüli többi ellenzéki párt ugyanis az ülés egy pontján kivonult a teremből, információink szerint az után, hogy Pintér Sándor határozott nemmel felelt arra, visszavonnák-e a jogállás-tervezetet.

Dúró elmondása alapján a napi 8-ról 12-re és heti 40-ről 48 órára növelni tervezett maximális munkaidő felülvizsgálatát is kérte, illetve azt, hogy az otthon kisgyereket nevelő tanárok áthelyezési tilalmát terjesszék ki erre is, valamint ne őket osszák be nyáron. A politikus úgy látja, szomorú, hogy az ígért „brüsszeli” béremelés is csupán a diplomás átlagbér 80 százalékát hozná el, holott a pedagógusok is diplomások.