A Mi Hazánk elnökhelyettese úgy látja, a státusztörvény a módosításaikkal sem lenne elfogadható, de hibás az a stratégia, hogy „ha nem jó az egész, akkor a részeit se változtassuk meg”.
„Felhívtam miniszter úr figyelmét, hogy a hazai források terén az oktatás rosszabbul áll, mint 2001-ben, akkor a GPD-arányos ráfordítás 5,4 százalék volt, 2021-ben csak 4,7 százalék” – idézte fel a szerdai, a Belügyminisztérium és a parlamenti frakciók közti, a státusztörvényről szóló egyeztetést Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese az ATV Start Szigorlat részében, ahol az Eduline munkatársa is részt vett vendégkérdezőként. „Megköszönte ezt az információt” – emlékezett vissza kérdésünkre, hogy hogyan reagált erre Pintér Sándor Belügyminiszter.
A politikus szerint a tárcavezető feladata, hogy nagyobb érdekérvényesítő ereje legyen az oktatásnak a kormányzatban, hogy többletforrásokat lehessen bevonni. Dúró elmondása alapján arra a javaslatára, hogy fegyelmivel ne lehessen pedagógusoknak csökkenteni a bérét, azt a választ kapta, hogy ehhez ragaszkodnak, de ez csak kirívó esetekre vonatkozna,
például, ha valaki többször ittasan megy be az iskolába.
A képviselő ezért elmondása alapján azt kérte, konkrétabban fogalmazzák meg ennek a feltételeit. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban arról beszélt, azt a vitatott passzust, hogy a pedagógusok iskolán kívül sem kritizálhatják az oktatás állapotát, elvben kivették, de „kiszervezve”, a minősítési rendszeren keresztül benne hagyták a tervezetben. Dúró Dóra szerint azonban nincs szándék arra a miniszter részéről, hogy valakinek a véleménye miatt csökkentsék a fizetését. Elmondása alapján „azt is kérte az államtitkártól”, hogy a Nemzeti Pedagógus Karral együtt dolgozzák ki ennek a részletszabályait, magyarul, hogy konkrétan milyen vétségek járhatnak fizetés-csökkentéssel.
Hozzátette: a többletmunkákért az igazgató által növelhető fizetések kapcsán azt javasolta, hogy ha egy pedagógus például hasonló pluszfeladatot végzett, de nem kapott pluszpénzt, akkor a tankerülethez fordulhasson. „Erre azt mondták, hogy ez egy jó javaslat és beépítik” – idézte fel. Állítása szerint a pedagógus-portfóliók rendszerének és a Munka törvénykönyvéből átemelt, pihenőnapokon való rendelkezésre állásnak a felülvizsgálatára is ígéretet kaptak. Mint mondta, volt olyan javaslatuk is, amit elutasítottak és a legtöbbre azt kapták válaszul, hogy „utánanéznek”.
| Eredetileg is benne volt? |
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke, aki részt vett a csütörtök 9 órára összehívott egyeztetésen, azt mondta lapunknak, hogy voltak ellentmondások a szerdán Pintér Sándor által és csütörtökön a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár delegáltjai által elmondottak között. A diákmozgalom vezetője úgy tudja, hogy a képviselő szerint a javaslatukra beépítendő fellebviteli rendszer például az elhangzottak ellenére eredetileg is benne volt a tervezetben. Frissítés: Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy benne volt-e eredetileg vagy a párt javaslatát fogadták el és elég furcsa választ kaptunk, mutatjuk a kérdést és a több kérdésre egyben válaszoló szöveg ide vonatkozó részletét.
|
Nem fogadják el, de finomítanák
„Amíg a baloldali pártok ott voltak, egyetlen konkrét szakmai javaslatot sem fogalmaztak meg” – mondta a politikus (a kormány is azt kommunikálta, hogy ilyet csak a Mi Hazánktól kaptak). Kérdésünkre hozzátette, a státusztörvény számukra a módosításaik elfogadásával együtt sem elfogadható. Ugyanakkor szerinte hibás az a stratégia, hogy „ha nem jó az egész, akkor a részeit se változtassuk meg”.
„Amikor ők kivonultak, mi továbbra is benn maradtunk és akkor indult meg az érdemi párbeszéd magáról a törvényről és a szövegszerű módosításokról”
– mondta. A Mi Hazánkon kívüli többi ellenzéki párt ugyanis az ülés egy pontján kivonult a teremből, információink szerint az után, hogy Pintér Sándor határozott nemmel felelt arra, visszavonnák-e a jogállás-tervezetet.
Dúró elmondása alapján a napi 8-ról 12-re és heti 40-ről 48 órára növelni tervezett maximális munkaidő felülvizsgálatát is kérte, illetve azt, hogy az otthon kisgyereket nevelő tanárok áthelyezési tilalmát terjesszék ki erre is, valamint ne őket osszák be nyáron. A politikus úgy látja, szomorú, hogy az ígért „brüsszeli” béremelés is csupán a diplomás átlagbér 80 százalékát hozná el, holott a pedagógusok is diplomások.
(Kiemelt kép: ATV)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
