Újabb magyar egyetem került fel egy nemzetközi rangsorra, ismét tüntetést szerveznek a diákok a tanáraikért, s vitanapot tartott a parlement az oktatás helyzetéről. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Friss lista: ez az ország öt legjobb egyetemi gyakorlóiskolája
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti az egyetemi gyakorlóiskolák 2023-as HVG-rangsorát. Itt nézhetitek meg a teljes listát.
Középiskolai felvételi: a tájékoztatók már megvannak, de mi a következő lépés?
Országos élőláncot szerveznek a diákok: megvan az első program a következő sztrájknapra
November 18-ra ismét országos sztrájkot hirdetett a két nagy tanári szakszervezet. A diákok ismét felvezető akciót szerveznek aznapra, a legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek.
A világ 600 legjobb felsőoktatási intézménye közé került informatikai képzéseivel az Óbudai Egyetem
A világ hatszáz legjobbja közé sorolták az Óbudai Egyetem informatikai képzéseit a Times Higher Education (THE) rangsor készítői.
Megvan, milyen szakokhoz kell jövőre emelt szintű érettségit tenni
2023-tól nem lesz kötelező minden szakon legalább egy emelt szintű érettségit tenni, az egyetemek saját hatáskörben lazítottak a szabályokon. Mutatjuk azt a két listát, amit ismernetek kell, ha jövőre felvételiztek.
Nem zárnak be az ELTE kollégiumai, nagyjából 20 fok lesz, de hősugárzót nem lehet majd használni
"Közvélemény-kutatást" indított a minisztérium, mutatjuk, mit válaszoltak a kérdésekre a tanárok
A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.
Minden 35 évnél fiatalabbnak legalább egy szakmát adna a kormány - úgy tűnik, ez az új "nemzeti" cél
Megjelent a rendelet, tényleg egy bankba tereli a diákhitelt igénylő egyetemistákat a kormány
2023 nyarától a Diákhitel Központ határozza meg, hol bankolhatnak azok a hallgatók, akik szabad felhasználású tanulmányi hitelt vennének fel. Itt olvashatjátok el a részleteket.
"Volt pofájuk Orbán Viktornak 3,5 millió forintos fizetést adni?" - ilyen volt a parlamenti vitanap az oktatásról
Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.
Nem „jófejségből”, technikai hiba miatt hosszabbították meg a diákigazolványok érvényességét
Október végén jelentette be az Oktatási Hivatal és a technológiai minisztérium, hogy egészen november végéig érvényesek a közoktatási és a felsőoktatási diákigazolványok. A hírnek rengeteg diák örülhetett, arról azonban nem sok szó esett, hogy mi volt a döntés oka.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
