Hét hírei: országos élőláncot szerveznek a diákok, megvan az öt legjobb egyetemi gyakorlóiskola

Újabb magyar egyetem került fel egy nemzetközi rangsorra, ismét tüntetést szerveznek a diákok a tanáraikért, s vitanapot tartott a parlement az oktatás helyzetéről. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.

  • Eduline

Friss lista: ez az ország öt legjobb egyetemi gyakorlóiskolája

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti az egyetemi gyakorlóiskolák 2023-as HVG-rangsorát. Itt nézhetitek meg a teljes listát.

Középiskolai felvételi: a tájékoztatók már megvannak, de mi a következő lépés?

Országos élőláncot szerveznek a diákok: megvan az első program a következő sztrájknapra

November 18-ra ismét országos sztrájkot hirdetett a két nagy tanári szakszervezet. A diákok ismét felvezető akciót szerveznek aznapra, a legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek.

A világ 600 legjobb felsőoktatási intézménye közé került informatikai képzéseivel az Óbudai Egyetem

A világ hatszáz legjobbja közé sorolták az Óbudai Egyetem informatikai képzéseit a Times Higher Education (THE) rangsor készítői.

Megvan, milyen szakokhoz kell jövőre emelt szintű érettségit tenni

2023-tól nem lesz kötelező minden szakon legalább egy emelt szintű érettségit tenni, az egyetemek saját hatáskörben lazítottak a szabályokon. Mutatjuk azt a két listát, amit ismernetek kell, ha jövőre felvételiztek.

Nem zárnak be az ELTE kollégiumai, nagyjából 20 fok lesz, de hősugárzót nem lehet majd használni

"Közvélemény-kutatást" indított a minisztérium, mutatjuk, mit válaszoltak a kérdésekre a tanárok

A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.

Minden 35 évnél fiatalabbnak legalább egy szakmát adna a kormány - úgy tűnik, ez az új "nemzeti" cél

Megjelent a rendelet, tényleg egy bankba tereli a diákhitelt igénylő egyetemistákat a kormány

2023 nyarától a Diákhitel Központ határozza meg, hol bankolhatnak azok a hallgatók, akik szabad felhasználású tanulmányi hitelt vennének fel. Itt olvashatjátok el a részleteket.

"Volt pofájuk Orbán Viktornak 3,5 millió forintos fizetést adni?" - ilyen volt a parlamenti vitanap az oktatásról

Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.

Nem „jófejségből”, technikai hiba miatt hosszabbították meg a diákigazolványok érvényességét

Október végén jelentette be az Oktatási Hivatal és a technológiai minisztérium, hogy egészen november végéig érvényesek a közoktatási és a felsőoktatási diákigazolványok. A hírnek rengeteg diák örülhetett, arról azonban nem sok szó esett, hogy mi volt a döntés oka.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.