A világ 600 legjobb felsőoktatási intézménye közé került informatikai képzéseivel az Óbudai Egyetem

A világ hatszáz legjobbja közé sorolták az Óbudai Egyetem informatikai képzéseit a Times Higher Education (THE) rangsor készítői.

  • Eduline

Megőrizte korábbi első helyét az informatikai területen az Óbudai Egyetem a Times Higher Education – írja az egyetem.

Az intézményt az 501-600. helyre sorolták, míg a műszaki képzési területen maradt a 601-800. kategóriában. A „Physical Sciences” területen is a 601-800. közötti helyre sorolták az Óbudai Egyetemet, ezzel a THE-világrangsorban az ELTE után a második legjobb hazai helyezést érték el.

A Times Higher Education szakemberei a szakterületi rangsorok készítésekor ugyanazt tizenhárom teljesítménymutatót használják, mint a World University Rankings összesített nemzetközi listánál. Az általános módszert és a súlyozásokat azonban tovább finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István