A világ legjobbjai közé került pszichológiai képzéseivel az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felkerült a Times Higher Education több szakterületi rangsorára, a legjobb eredményt pszichológiai képzéseivel érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A szervezet október 25-én nyilvánosságra hozta 2023-as ranglistáját, amelyben 11 szakterületen értékelték a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsor összeállítása során ugyanazon adatbázist és módszertant használják, mint az összesített egyetemi világranglistánál, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak – írja közleményében az ELTE.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 vizsgált terület közül a pszichológiai képzésekben került a legjobb helyre, a tavalyi eredményén egy kategóriát javítva a 176–200. helyre került. A jogtudományokban a 201–250., a bölcsészettudományokban, a természettudományokban és a neveléstudományban pedig a 401–500. kategóriában végzett.

Társadalomtudományokban a 601–800., informatikában a 801+os értékelést kapta. A közlemény kiemeli: magyar viszonylatban így az ELTE számít a legjobb egyetemnek a pszichológia, a bölcsészettudományok, a jogtudományok, az élettelen természettudományok és a neveléstudomány területén. A jogi területen és a neveléstudományban az ELTE az egyetlen magyar egyetem a listán.

A listák első tíz helyén amerikai és brit egyetemek állnak, ám a gazdaságtudományi területen Kína idén először került be a top tízbe.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.