A világ legjobbjai közé került pszichológiai képzéseivel az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felkerült a Times Higher Education több szakterületi rangsorára, a legjobb eredményt pszichológiai képzéseivel érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A szervezet október 25-én nyilvánosságra hozta 2023-as ranglistáját, amelyben 11 szakterületen értékelték a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsor összeállítása során ugyanazon adatbázist és módszertant használják, mint az összesített egyetemi világranglistánál, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak – írja közleményében az ELTE.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 vizsgált terület közül a pszichológiai képzésekben került a legjobb helyre, a tavalyi eredményén egy kategóriát javítva a 176–200. helyre került. A jogtudományokban a 201–250., a bölcsészettudományokban, a természettudományokban és a neveléstudományban pedig a 401–500. kategóriában végzett.

Társadalomtudományokban a 601–800., informatikában a 801+os értékelést kapta. A közlemény kiemeli: magyar viszonylatban így az ELTE számít a legjobb egyetemnek a pszichológia, a bölcsészettudományok, a jogtudományok, az élettelen természettudományok és a neveléstudomány területén. A jogi területen és a neveléstudományban az ELTE az egyetlen magyar egyetem a listán.

A listák első tíz helyén amerikai és brit egyetemek állnak, ám a gazdaságtudományi területen Kína idén először került be a top tízbe.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.