2024-től is kötelező lesz az emelt érettségi a testnevelési egyetem több szakján, de jelentős változások jönnek a pontszámításban

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is változnak a felvételi szabályai: 2023-tól módosítják a minimumponthatárokat, 2024-től pedig bővül a választható érettségi tárgyak listája, és továbbra is extra pontokat jelentenek a versenyeredmények.

  • Eduline

Változik a minimumponthatár

Az edző, a rekreáció és életmód, valamint a sportszervezés alapszakokon 280, az osztatlan tanárképzésen pedig 305 pontban határozza meg a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt a testnevelési egyetem 2023-tól. Ennek értelmében tehát, míg a korábbi években a jogszabályi minimumponthatár 280 pont volt, a testnevelési egyetem leendő tanárszakosainak már 25 ponttal magasabb minimumkövetelményt kell megugrania a bekerüléshez, és az emelt szintű érettségi követelményén sem enyhít az intézmény.

Bővül az ötödik tárgyak listája

2024-től a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról is, hogy a négy kötelező tárgy mellett milyen tantárgyat fogadnak el a jelentkezőktől ötödik választható érettségi tárgyként.

A biológia, a földrajz, a testnevelés és a természettudományi tárgyak mellett tanulmányi pontként elszámolható lesz többek között a közigazgatási alapismeretek, a természettudomány, valamint a pénzügyi és gazdasági kultúra is - amikkel főként azoknak kedveznek, akik technikumból felvételiznének -, ötödik érettségi tárgy pedig lehet az informatika, a társadalomismeret és az egészségügyi ismeretek is. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Intézményi pont jár a nyelvvizsgáért, valamint a sport- és tanulmányi versenyeredményekért

2024-től a Testnevelési Egyetem 100 ponttal jutalmazza azokat a felvételizőket, akik 1-10. helyezést értek el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak, valamint az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak (ÁSZÉV) versenyén, de 50 pont jár a 11-20., 25 pont pedig a 21-30. helyezésért is, ha valaki a rekreáció és életmód vagy a sportszervezés alapképzésre jelentkezik.

Extra pontok járnak továbbá a 8 éven belüli sporteredményekért is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, Paralimpián, Siketlimpián és Sakkolimpián való részvételért 80, Európa-bajnokságon elért legalább 2. és 3. helyezésért 50, felnőtt országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért pedig 20 pontot adnak, de jutalmazzák az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, Nemzetközi Tudományos Diákolimpián, és az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezéseket is.

A nyelvvizsgáért középfokon változatlanul 28, felsőfokon pedig 40 pont jár, a testnevelés tantárgyból tett legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, és bizonyos szakképesítésekért (például fitness-wellness instruktor vagy személyi edző) pedig 50.

Az intézményi pontok listáját itt érhetitek el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.