Megjelent a rendelet, tényleg egy bankba tereli a diákhitelt igénylő egyetemistákat a kormány

2023 nyarától a Diákhitel Központ határozza meg, hol bankolhatnak azok a hallgatók, akik szabad felhasználású tanulmányi hitelt vennének fel.

  • Székács Linda

"A szabad felhasználású hitel folyósításának feltétele, hogy a hallgató kedvezményes fizetési számlát nyisson és tartson fenn a Diákhitel szervezet által négyévente lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott pénzforgalmi szolgáltatónál" - áll a kormányrendeletben, amely november 2-án jelent meg a Magyar Közlönyben.

Korábban már az Eduline is megírta, hogy a kormány "társadalmi egyeztetésre" bocsátotta azt a módosítási tervet, amely szerint 2023 júliusától csak annak utalnának szabad felhasználású diákhitelt, aki egy meghatározott banknál nyit számlát.

Korábban a hallgatók maguk választhatták ki, hogy melyik bankban nyitnak számlát. Az új szabályt egyébként felmenő rendszerben vezetik be, vagyis a 2023. július 1-je után kötött szerződésekre érvényes.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.