A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.
A minisztérium szerint a kérdőív eredményei „irányadóak a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében is”.
A kutatásban részt vevők többsége fontosnak tartja, hogy béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, vagy sok halmozottan hátrányos helyzetű diákkal foglalkozik. A többség azzal is egyetért, hogy a tanárok fizetésénél a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.
A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. Kétharmaduk azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra van igény.
A BM-es kérdőívre válaszolók egy része megfelelőnek, másik része túl magasnak tartja a heti kötelező óraszámot. A pedagógusok 70 százaléka egyetértett azzal, hogy a nevelő-oktató munkát segítő dolgozók "fokozottabb bevonása" segíthetné a pedagógusok munkaterhének csökkentését.
A válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy szakmai fejlődésre, még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről. A kitöltők több mint 60 százaléka többnyire, 22 százaléka pedig lényegében egyetértett azzal, hogy ebben a külső és az intézményen belüli értékeléseknek fontos szerepe van. 71 százalékuk legalább közepesen - de 42 százalékuk többségében vagy teljesen - egyetértett azzal, hogy középiskolában és az általános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a diákoktól is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
