Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban lakók csütörtökön kaptak üzenetet az energiatakarékossági intézkedésekről.
Az üzenetből kiderül, hogy az ELTE kollégiumaiban egyelőre nem terveznek téli bezárást, de különböző energiatakarékossági intézkedéseket bevezetnek.
A legfontosabb intézkedés ezek közül: a fűtési időszakban törekedni fognak a 20 fokos hőmérséklet biztosítására a kollégiumok szobáiban és a közös tanulószobákban, fürdőszobákban, ám tilos bármilyen olajradiátort, hősugárzót használni.
Ezen kívül arra kérik a kollégistákat, hogy
- a nem használt helyiségekben, illetve távozáskor az irodákban, kollégiumi szobákban és közösségi helyiségekben kapcsolják le a villanyt;
- ne is kapcsolják fel olyan helyiségekben, ahová az ablakokon keresztül elegendő fény jut;
- a hűtők használatát "optimalizálni" fogják, az üres, nem használt hűtőket áramtalanítják;
- a számítógépeket használat után húzzák ki, állítsák át azokat energiatakarékos üzemmódra;
- a töltőket is húzzák ki a konnektorból, ha éppen nem használják;
- a kollégiumi szobákban elhelyezett háztartási eszközök (mikrók, vízforralók) helyett az étkezőkben, konyhákban lévő eszközöket használják;
- a szellőztetést néhány percig kitárt ablakok mellett végezzék, ne pedig úgy, hogy az ablakok folyamatosan résre vannak nyitva;
"Az intézkedések betartását a kollégium munkatársai és a nevelők fokozottan ellenőrzik" - írják.
Az elmúlt időszakban a Szegedi Tudományegyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is úgy döntöttek, hogy néhány kollégiumot pár hétre bezárnak. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ezt a spórolási lépést elfogadhatatlannak minősítette.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
