"Volt pofájuk Orbán Viktornak 3,5 millió forintos fizetést adni?" - ilyen volt a parlamenti vitanap az oktatásról

Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.

  • Eduline/MTI

A vitát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a helyszínről követte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jól ismert fordulatokkal indította beszédét: felsorolta a "baloldal" oktatási megszorításait, majd a kormány oktatáspolitikai lépéseiről beszélt, kiemelve, hogy létrehozták a KRÉTA-rendszert, ingyenessé tették a második szakma megszerzését, rengeteg iskolát és óvodát újítottak fel. Az államtitkár szerint a kormány komolyan veszi a pedagógusokat, ezért egyeztettek a szakszervezetekkel. Egyébként a nagy szakszervezetek a vitanap után, november 7-én ülnek majd ismét tárgyalóasztalhoz a köznevelési államtitkárral, Maruzsa Zoltánnal, aki maga is részt vett az eseményen.

Az államtitkár szerint a magyar diákok eredményei az utóbbi években a mérések szerint nagyon jók voltak - a TIMSS nemzetközi mérés mellett szó esett a PISA-mérésekről, az országos kompetenciamérésekről és a PIRLS negyedik évfolyamosokat érintő szövegértési felméréséről is. Hozzátette azt is, hogy a tanári bérek emelésére már nem kell sokat várni, az Európai Unióval kötött megállapodások függvényében ugyanis "komoly" fizetésemelést terveznek.

Erről beszélt egy friss interjúban Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki egyenesen azt mondta: "a kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és már csak néhány hetet kell várni, hogy ez megvalósuljon".

A vitanapon felszólaltak az ellenzéki képviselők is, és annak ellenére, hogy korábban a DK és az LMP is jelezte, hogy nem vesznek részt a Jobbik által kezdeményezett vitanapon, képviselőik közül többen jelen voltak. A momentumos Fekete-Győr András arra volt kíváncsi, hogy miközben a tanárok bérét nem emelik, hogyan a kormánynak „pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni, a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni”. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea pedig azt kérdezte, „miért kretén vadászkiállításra” vagy a stadionokra kellett költeni a pénzt, miért nem a tanárok bérére.

A pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 60 százalékát éri el, ami a legalacsonyabb arány az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből - jelezte Orosz Anna, a Momentum képviselője. A szintén momentumos Tóth Endre szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet - tette hozzá.

Mi lesz a következő lépés?

A tervek szerint a tanári szakszervezetek november 7-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz, de már meghirdették az újabb országos tanársztrájk időpontját is: november 18-án ismét munkabeszüntetést terveznek.

Ezt követően november 26-án ismét tüntetnek majd a Kossuth téren is, illetve több megmozdulást szerveznek a tanárok és a diákok is a következő hetekben: Budapesten tanárballagást hirdettek november 8-ra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.